„Növények/D/Datolya” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
9. sor:
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Phoenix dactylifera|}}
{{drog|Phoenicis dactyliferae fructus| }}
{{népies|(nemes) datolyapálma, főnixpálma}}
A közönséges datolyapálma az egyszikűek osztályának a pálmavirágúak rendjébe, ezen belül a pálmafélék családjába tartozó faj.
A datolyapálma nemzetség tagjai könnyen felismerhetők arról, hogy a levélszárnyak "V" alakban összehajtottak és a levélkék kihegyezett csúcsúak.
'''Hatóanyag'''
: 60-80% szénhidrát (50% invertcukor és szaharóz), leucoanthocyanok, cserzőanyag, piperidin-származék baikianin, pipekolinsav, 5-oxipipekolinsav, magban kb. 10% zsíros olaj
{{Gyógyhatása| népgyógyászatban tüdőbetegség ellen. Gyümölcse élelmiszer.}}
Valamennyi más szárnyalt levelű pálmafajnál viszont a levélszárnyak A alakban összehajtottak (a levélgerinc felül helyezkedik el), vagy a levélkék nem kihegyezett csúcsúak. A nemzetség fajai közül a következő hármat gyakran termesztik, leginkább szubtrópusi területeken:
30 ⟶ 39 sor:
:A közönséges datolyapálmához nagyon hasonló, törzse azonban erőteljesebb. A magányos, el nem ágazó törzs alapját a felszínre kerülő gyökerek akár 90 centiméter átmérőig megvastagíthatják. A kifejlett növény törzse jellemzően 10–12 méter (legfeljebb 20 méter) magas. Budapesten a Füvészkertben él egy kiültetett példánya, amit telente fűtött takarással védenek.
:A törpe datolyapálma jól ismert kerti és cserepes növény; eredetileg Indokínából származik, manapság azonban világszerte termesztik. A következő országokban találhatók vad állományok: Kína, Laosz és Vietnám.
: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
<br />
</div></div>
{{Gyógynövények-trt}}
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}
{{commonskat|Phoenix dactylifera|{{SUBPAGENAME}}}}
| |||