„Növények/E/Ebvészmag” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ Kategória:Gyógynövények {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|}} {{né…”
 
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
__NOTOC__
[[Kategória:Gyógynövények]]
[[Kategória:Mérgező növények]]
{{Növ-főcím}}
{{Növ-fejezetek}}
{{növény-abc}}
<br />
 
[[Kép:|thumb|200px|right|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Strychnos nux-vomica| }}
{{drog|Strychni semen | }}(Ph. Hg. VII.)
{{népies|}}
{{népies|Farkasmaszlag, sztrichninfa, hánytatófa, hánytatódió. }}
<br/>
A farkasmaszlag a tárnicsvirágúak rendjébe és a Loganiaceae családba tartozó faj. India trópusi részein, Sri Lankán, Malajziában, É-Ausztráliában, termesztik Ny-Afrikában, örökzöld növény, kKisebb cserje vagy fa.
. Ovális levelei 5–9 cm-esek. Kerek, zöld, később narancsszínű magja sztrichnin nevű alkaloidot tartalmaz, amely rendkívül mérgező. Termése a ''Nux vomica'' („hánytató dió”).
 
'''Hatóanyag'''
: magban kb. 2,5% indolalkaloid strychnin és brucin (közel egyenlő arányban), továbbá társalkaloidok (pl. colubrinok)
 
 
'''Gyógynövényként'''
Indiában a hudar nevű szert készítik a farkasmaszlag terméséből. Ehhez először öt napig vízben, majd két napig tejben áztatják, végül tejben forralják. A készítmény minőség/mérgezés aránya igen rossz, bár a méreganyagok mennyisége vizsgálható nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával. A szert a vérnyomás megemelésére használják.
 
{{gyógyhatása|erősen mérgező, strychnin kis adagban tonicum, roborans, kivonatok a gyomor motorikus funkcióját javítják, a strychnin nagyobb adagban a központi idegrendszert izgatja, fokozza a reflexingerlékenységet, majd tetanust okoz.}}
 
'''Modern orvoslás'''
A modern orvoslásban nincs alkalmazása, mivel a benne 1-1,5%-ban megtalálható sztrichnin igen erős méreg, bár ennek nem mond ellent, a „kis mértékben orvosság…” szabály (arzénvegyületekhez hasonlóan). Korábban hánytatószerként alkalmazták, azonban mára már kiszorították a jóval biztonságosabb készítmények.
 
Ugyanakkor a termése anti-allergén hatásokat mutat, ugyanis egerekben elnyomja az immunoglobulin (IgE) antitestek reakcióját. In vitro kísérletekben meggátolta az AGS rákos sejtek növekedését.
 
'''Homeopátiás alkalmazások'''
:
Nux Vomica latin nevén homeopátiás szert gyártanak belőle, amely a benne hívők szerint a reuma és a másnaposság egyes tüneteit gyógyítja. Erre vonatkozólag azonban csak anekdotikus megállapítások állnak rendelkezésre, így hatásosságát a hivatalos gyógyászat kétségbe vonja. A kis potenciálú készítményekben ugyanakkor igen jelentős mennyiségű sztrichnin lehet, ami könnyen okozhat mérgezést a használóknál, míg a nagy potenciálú készítményekben semmilyen ismert módszerrel nem lehet kimutatni bármilyen hatóanyag létezését. A homeopátia elmélete szerint, a „kutyaharapást szőrivel” vagyis az egészségesekben hasonló tüneteket okozó szerek éppen azokat gyógyítják betegben.
 
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/G/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | | }}
:
{{lásd|: '''Magyar Wikipédia:''' [[Szakácskönyv/Mit-mihez/Sz/w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}
<br/>
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
</div></div></div>
{{Gyógynövények-trt}}
{{Kert fejezetek}}
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}
{{commonskat|Strychnos nux-vomica|{{SUBPAGENAME}}}}