„Növények/N/Nagy ezerjófű” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
{{növény-abc}}
 
[[Kép:0 Dictamnus albus - Fraxinelle (1).JPG|thumb|200px|right|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Dictamnus albus| }}
{{drog|Dictamni (albi) radix, Dictamni (albi) folium, Dictamni (albi) herba| }}
{{népies|}}
{{népies|boszorkányfű, erősfű, kőrislevelű-ezerjófű, ditamos, ezerjófű, kőrisezerjófű, kőrisfalevelűfű, szarvasfű, szarvasgyökér. }}
 
A nagyezerjófű a ruták rendjébe és a rutafélék családjába tartozó Dictamnus nemzetség egyetlen faja, a rutafélék családjának egyetlen magyarországi képviselője. A generikus név feltételezhetően a Kréta szigetén található Dikté-hegy nevéből eredhet.
{{haszn-rész|}}
: Honos Európában, mérsékelt égövi Ázsiában, Indiai-szubkontinensen. Évelő lágyszárú,
Középhegységben és a Dunántúlon néhol gyakori, erősen ritkul, védett.
 
: Lágyszárú, évelő, gyöktörzses növény. 40–120 centiméteresre nő meg. Ovális vagy lándzsás levelei áttetszően pontozott, finoman fűrészes szélűek, páratlanul szárnyaltak, 5-11 levélkéből állnak, az összetett levél a kőrisfa levelére emlékeztet. A leveleken olajtartók helyezkednek el, melyekben illóolajok találhatók. Május-júniusban virágzik. Végálló fürtvirágzatában a halványlilától fehérig terjedő, sötéten csíkozott sziromlevelek hossza 20–25 milliméter, a 4 felső szirom felálló, a többi lecsüngő. A porzók 3 centiméter hosszúak, ívesen lehajlók, majd felemelkedők. A virágzat és a termés erős citrusillatú, sűrű, ragadós, vöröses színű mirigyszőrökkel borított, a fototoxikus reakciót kiváltó furokumarinok miatt ezek érintése hólyagos bőrkiütést is okozhat. A termés tüszőszerű, öt hasábú tok, a magok 4 mm-esek.
{{gyógyhatása|}}
 
: Száraz, napos tölgyesek, bükkösök, bokorerdők, gyepes tisztások, sztyepplejtők dísze. Magyarországon védett növény, de helyenként (például a Pilisben) tömeges is lehet. Ezen kívül a Cserhátban és a Keszthelyi-fennsíkon, a Bükk-vidéken fordul elő, valamint a Mátrában és a Tihanyi-félszigeten a Szarkádi-erdőben is megtalálhatóak állományai.
 
'''Hatóanyag'''
: kb. 0,05% Furokinolin-alkaloidokat (diktamnin, szimmianin, fagarin), furokumarinokat (xantotoxin, auraptén), limonoideket, flavonoidokat, kellemes vanília és citrusillatú, ám gyúlékony illóolajokat tartalmaz – ez utóbbi tulajdonsága egyeseket arra indított, hogy azonosítsa a növényt a bibliai „égő csipkebokorral”.
 
 
{{gyógyhatása| régebben antihystericum, diureticum, anthelminticum, népgyógyászatban malária ellen is használták.}}
 
: A homeopátiában erős menstruációt és fehérfolyást kezelnek vele.
:
{{ellenjav|-}}
<br/>
204 602

szerkesztés