„Heraldikai lexikon/Prémek” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
65. sor:
A prémek a ritka és drága anyagok közé tartoztak. Ezért csak a főurak viselték, mégpedig ünnepi öltözékükön. Egyes országokban a drága prémeket csak az arisztokráciának volt joga hordani és rangjelölő szerepe is volt. Németországban (Angliában, Franciaországban stb.) a prémeket (de: Feh) a középkorban csak a nemesség és a főhivatalnokok viselhették. Az 1530-as augsburgi birodalmi gyűlés rendelete szerint a nemesek hermelint, cobolyt és nyestet, az egyszerû polgárok görényt és rókát, a parasztok csak kecske- és bárányszõrmét hordhattak.
Akkoriban különbséget tettek a vörösprémek (de: Rotwerk), azaz a nyári vagy a vörösesbarna hátrészű prémek, valamint a szürkeprémek és a feketeprémek (de: Grauwerk und Schwarzwerk), azaz a sötétszürke hátrészű prémek között. Ha a háti és hasi részt egymással kombinálták, ez volt a tarkaprém (de: Buntwerk). Önmagában a háti részt szürkeprémnek (de: Kürsch, Grauwerk, Kleingrau, Kleinspalt) hívták. Ha csak prémet (de: Werk) említettek, azon mindig mókusprémet (Eichhörnchen bzw. Feh =
A 17. század végén, a 18. század közepén Bécsbe is tömegével kezdtek érkezni a prémek (hód, vikunya) és tollak (strucc) a tengerentúli területekről, a francia és spanyol kereskedőkön, valamint az arisztokraták külföldi vásárlásain keresztül. Ekkoriban is pontosan szabályozták, hogy mely társadalmi rétegek milyen prémeket, prémkalapokat viselhetnek. Tiszta hódprémből készült kalapot csak az arisztokraták és az udvar tagjai viselhettek.
| |||