„Növények/N/Napraforgó” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) a Ehető növények kategória hozzáadva (a HotCattel) |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
8. sor:
{{Növ-fejezetek}}
{{növény-abc}}
[[
[[Fájl:Helianthus annuus L128.jpg|bélyegkép|250px|right|A növény...]]
[[Fájl:Helianthus annuus L127.jpg|bélyegkép|250px|right|...és virágzata]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Helianthus annuus|}}
{{népies|-}}
A napraforgó (Helianthus annuus) az őszirózsafélék családjában a Heliantheae nemzetségcsoport egyik legismertebb faja. Kedvelt haszonnövény, a szántóföldi növények egyike. Olajának kedvező élettani hatásai miatt gyógynövénynek számít. Ez a Magyarországon legfontosabb, a legnagyobb területen termesztett olajnövény.
== Származása, elterjedése ==
Észak-Amerika nyugati feléről (a pacifikus–észak-amerikai flóraterületről) származik. Az indiánok már 3000 éve termesztették. Európába az 1510-es években hozták át, és még a 16. században átjutott Ázsiába és Afrikába is.
Eleinte dísznövénynek termesztették; kertészeti változata a dísznapraforgó (ez több faj, alfaj, illetve változat összefoglaló neve). Haszonnövénnyé azután vált, miután Bunyan 1716-ban Angliában szabadalmaztatta a napraforgóolaj sajtolásának módszerét – ez előtt Magyarországon is dísz-, illetve szegélynövénynek ültették.
Magyarországon még a második világháború után is sokáig alapvetően takarmánynövény volt. A termékváltást a nagyobb olajtartalmú fajták, majd (1975-től) a nagyobb hozamú hibridek behozatala alapozta meg. Az 1970-es évek végétől olaja keresett exportcikké vált; termőterülete 300 000 ha fölé nőtt. Ennek eredményeként termésátlaga jelentően emelkedett, és a '70-es évek első felére jellemző 1,2 t/ha után a '80-as–'90-es években 2,0 t/ha körül stabilizálódott. A rendszerváltás után egy bő évtizedre átmenetileg visszaesett, majd meredeken emelkedni kezdett, és 2004-ben már 2,33 t/ha-ral (Franciaország mögött) már a második legnagyobb volt a világon. Termőterülete a '80-as évek közepén érte el a 350 000 ha-t, majd gyorsuló ütemben nőtt tovább – a rendszerváltás óta 300 000 és 550 000 ha (jellemzően 380 000 és 470 000 ha) között ingadozik; mélypontja 2000–2001-ben volt. Az utóbbi évek 500 000 ha fölötti területe teljes szántóföldi termőterületünk több mint 10 %-a.
== Megjelenése, felépítése ==
1–3 m magasra növő, el nem ágazó szárú, kórós lágyszárú. Szára dudvás, belül szivacsos; érés közben durva, érdes felületű, megfásodott kóróvá alakul. A régebben termesztett tájfajták magasabbak (2,5–3,2 m), száruk időnként elágazó, többtányéros. Nagyüzemi termesztésre csak az alacsony vagy középmagas (1–2 m), bókoló, és el nem ágazó, egytányérú fajták alkalmasak.
Gyökérzete fejlett. A mélyre hatoló főgyökérből dúsan fejlődő oldalgyökerei 60–70 cm mélységig átszövik talajt. Ezeket a sűrűn növő, fehér gyökereket „esőgyökereknek” is nevezik, mert tömegesen akkor fejlődnek ki, ha a napraforgó sok csapadékot kap. Ennek hiányában a vizet a mélyebbre nyúló és ugyancsak nagy szívóerejű gyökereivel veszi fel.
Nagy, szív alakú, serteszőröktől érdes levelei szórtan állnak.
Virágzatának peremén fészek-pikkelyeket találunk. A fészekvirágzat szélén vannak a rovarok csalogatására szolgáló, sárga, nyelves virágok. A tányér közepe felé haladva, szabályos körökben helyezkednek el a hímnős csöves virágok, amelyekben a porzók előbb érnek, mint a bibe. Ezért a napraforgókat kölcsönös beporzással, rovarok termékenyítik meg.
Termése a fajtától függő színű és méretű, egymagvú kaszat.
== Életmódja, termőhelye ==
Egyéves, meleg- és fényigényes, nem fagytűrő. A szárazságot meglehetősen jól tűri, de nagy termésekhez kedvező eloszlású és mennyiségű csapadékot igényel. Növekedése kezdetén teljes vízigényének kevesebb mint ötödével beéri, a tányérkezdemény kialakulásától a virágzás idejéig ez 40–45 %-ra emelkedik, az olajképződéskor pedig néhány százaléknyit csökken. Ha ezek az időszakok csapadékhiányosak, a magokban kevesebb lesz az olaj.
Szinte bármilyen talajon megél, de hozama a rosszabb termőhelyeken lényegesen kisebb. Magyarországon a kezdeti alacsony termésátlagok fő oka az volt, hogy a napraforgót az igénytelen növények közé sorolták, és nagyobbrészt csak gyengébb talajokon termesztették – eleinte utak, kukorica- és burgonyatáblák szélén vetettek egy-két sort, később a más szántóföldi növények termesztésére alkalmatlan területeket hasznosították vele. A talajok nyers tápanyagát és vízkészletét jól hasznosítja. Megfelelő termőhelyen rendkívül nagy tápanyagigényű növény, amely valósággal „kirabolja a talajt”. Fajlagos tápanyagigénye 100 kg főtermésre számítva:
4,1 kg N,
3 kg P2O5,
7 kg K2O;
– ez összesen 14,1 kg vegyes NPK hatóanyag; a tápanyagok aránya 1:0,7:1,7. A túlzott nitrogénbőség fölerősíti a gombakártevőket és rontja az olajképződést.
Egy-egy területre csak 5-6 évenként vethető, különben kártevői felszaporodnak.
Kártevői
szklerotínia (Sclerotinia sclerotiorum) – fehérpenészes szár- és tányérrothadás;
botritisz (Botrytis cinerea) – szürkepenészes szár- és tányérrothadás;
diaporte (Diaporthe helianthi) – diaportés betegség (szárfoltosság és korhadás);
== Felhasználása ==
Magjának bele vitaminokat (B1, B2), nikotinsavat, foszfort, vasat, káliumot, növényi zsírokat és sok fehérjét tartalmaz.
A magbél (szotyola vagy makuka) nyersen, olajban sütve, vagy szárazon pirítva is ehető. A nyers mag csíráztatva és salátákba, szendvicsek tetejére szórható. Virágrügyeit nyersen salátákba teszik, párolva zöldségként ehető. Értékes, sütésre is alkalmas olaj sajtolható belőle.
Searchtool right.svg Bővebben: napraforgómag
A napraforgóolajat eleinte a bőr- és gyapjúfeldolgozásban használták, étkezési célokra csak a 19. század eleje óta veszik igénybe, de eleinte igen korlátozottan. A 20. század elején az olaj többségéből szappant főztek vagy festéket gyártottak, élelmezési felhasználása az 1940-es években vált tömegessé. Korunkban nagyobbrészt étolajként hasznosítjuk, de a margarin és a szappan gyártásának is fontos alapanyaga. Az olaj előállításakor visszamaradó extrahált darát fehérjedús takarmányként állatoknak adják.
Searchtool right.svg Bővebben: napraforgóolaj
Nemcsak fontos olajnövény, de értékes zöldtakarmány is. A másodnövényként sűrűn vetett napraforgó a legbiztosabb zöldtrágyanövény az ország bármely területén.
== Kártevői ==
== A napraforgó betegségei ==
:[[Kertészet/Növényvédelem/Peronoszpóra|Peronoszpóra]] (Plasmopara halstedii)
:[[Kertészet/Növényvédelem/Szürkepenészes tányérrothadás|Szürkepenészes tányérrothadás]] (Botrytis cinerea)
:[[Kertészet/Növényvédelem/Fehérpenészes szár és tányérrothadás|Fehérpenészes szár és tányérrothadás]] (Sclerotinia sclerotiorum)
:[[Kertészet/Növényvédelem/Diaportés szár és tányérrothadás|Diaportés szár és tányérrothadás]] (Phomopsis v. Diaporte helianthi)
:[[Kertészet/Növényvédelem/Makrofominás szárkorhadás|Makrofominás szárkorhadás]] (Macrophomina phaseolina)
:[[Kertészet/Növényvédelem/Szeptóriás levélfoltosság|Szeptóriás levélfoltosság]] (Septoria helianthi)
:[[Kertészet/Növényvédelem/Alternariás levél|Alternariás levél]] - és szárfoltosság (Alternaria helianthi)
:[[Kertészet/Növényvédelem/Lisztharmat|Lisztharmat]] (Erysiphe cichoraccarum)
:[[Kertészet/Növényvédelem/Rozsda|Rozsda]] (Puccinia helianthi)
:[[Kertészet/Növényvédelem/Fekete rothadás|Fekete rothadás]] (Phoma macdonaldii)
== Talajlakó kártevők ==
:[[Kertészet/Kártevők/Drótférgek|Drótférgek]] (Elateriadae)
:[[Kertészet/Kártevők/Mezei pattanóbogár|Mezei pattanóbogár]] (Agriotes ustulatus)
:[[Kertészet/Kártevők/Áldrótférgek|Áldrótférgek]] (Tenebrionidae)
:[[Kertészet/Kártevők/Sároshátú bogár|Sároshátú bogár]] (Opatrum sabulosum)
:[[Kertészet/Kártevők/Kis poszogóbogár|Kis poszogóbogár]] (Pedinus femoralis)
:[[Kertészet/Kártevők/Széles pejbogár|Széles pejbogár]] (Omophlus proteus)
:[[Kertészet/Kártevők/Cserebogár pajorok|Cserebogár pajorok]] (Melolonthiadae)
:[[Kertészet/Kártevők/Fekete tücsök|Fekete tücsök]] (Gryllus desertus)
== Fiatal növény kártevői ==
:[[Kertészet/Kártevők/Fácán|Fácán]] (Phasianus colchicus)
:[[Kertészet/Kártevők/Házigalamb|Házigalamb]] (Columba livia domestica)
:[[Kertészet/Kártevők/Balkáni gerle|Balkáni gerle]] (Streptopelia decaocto)
:[[Kertészet/Kártevők/Gerle|Gerle]] (S. turtur)
:[[Kertészet/Kártevők/Vetési varjú|Vetési varjú]] (Corvus frugilegus)
:[[Kertészet/Kártevők/Mezei pocok|Mezei pocok]] (Microtus arvalis)
:[[Kertészet/Kártevők/Hörcsög|Hörcsög]] (Cricetus cricetus)
:[[Kertészet/Kártevők/Mezei nyúl|Mezei nyúl]] (Lepus europeus)
:[[Kertészet/Kártevők/Őz|Őz]] (Capreolus capreolus)
:[[Kertészet/Kártevők/Szarvas|Szarvas]] (Cervus elaphus hippelaphus)
:[[Kertészet/Kártevők/Barkók|Barkók]]
:[[Kertészet/Kártevők/Hegyesfarkú barkó|Hegyesfarkú barkó]] (Tanimecus palliatus)
:[[Kertészet/Kártevők/Fekete barkó|Fekete barkó]] (Psallidium maxillosum)
:[[Kertészet/Kártevők/Kukoricabarkó|Kukoricabarkó]] (Tanymecus dilaticollis
== Levél és szár kártevői ==
:[[Kertészet/Kártevők/Bagolylepkék|Bagolylepkék]]
:[[Kertészet/Kártevők/Vetési bagolylepke|Vetési bagolylepke]]
:[[Kertészet/Kártevők/Mezei poloskák|Mezei poloskák]] ''Lygus'' és ''Adelphocoris'' fajok
:[[Kertészet/Kártevők/Levéltetvek|Levéltetvek]]
:[[Kertészet/Kártevők/Fekete répalevéltetű|Fekete répalevéltetű]] (Aphis febae)
:[[Kertészet/Kártevők/Sárga szilvatetű|Sárga szilvatetű]] (Brachycaudus helichrysi)
:[[Kertészet/Kártevők/Közönséges takácsatka|Közönséges takácsatka]] (Tetranychus urticae)
== Virág és termés kártevői ==
:[[Kertészet/Kártevők/Levéltetvek|Levéltetvek]]
:[[Kertészet/Kártevők/Mezei poloska|Mezei poloskafajok]]
:[[Kertészet/Kártevők/Bodobácsok|Bodobácsok]]
:[[Kertészet/Kártevők/Vörösfoltos bodobács|Vörösfoltos bodobács]] (Lygaeus eguestris)
:[[Kertészet/Kártevők/Madarak|Madarak]] (lásd fenn)
:[[Emlősök|Emlősök]] (lásd fenn)
'''Kártétel:Tányér - kaszatok károsítása'''
:[[Kertészet/Kártevők/Gyapottok bagolylepke|Gyapottok bagolylepke]] (Helicoverpa armigera)
'''Betegségek terjedésének segítése'''
Kártétel:Pollenfogyasztás, bibekárosítás–tányér középhiányos termékenyülése(Rhizopus – Erwinia)
:[[Kertészet/Kártevők/Nyakszarvúbogarak|Nyakszarvúbogarak]] (Notoxus brachycerus, N. appendicinus Formicomus pedestris)
== Források ==
•Zsombik L.: PhD értekezés, Debreceni Egyetem
•Antal J. (szerk.) 2005: Növénytermesztéstan II.
•Mezőgazda Kiadó, Budapest. (tankönyv)
•Frank J. 1999: A napraforgó biológiája, termesztése.
•Napraforgó.lap.hu – Linkgyűjtemény
http://www.kutdiak.kee.hu/diak/nzs/nnapraf.htm
{{Gyógynövények-trt}}
:
| |||