„Növények/V/Vetési kender” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[Kategória:]] [[Kategória:]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}}…”)
 
__NOTOC__
[[Kategória:Allergén növények]]
[[Kategória:Gyógynövények]]
: [[:Kategória:Ipari növények]]
{{Növ-főcím}}
{{Növ-fejezetek}}
{{növény-abc}}
 
[[Fájl:Cannabis sativa plant (4).JPG|bélyeg|jobbra|200px|Vetési kender]]
[[Fájl:Cannab2 new.png|bélyeg|jobbra|200px|Alaktani különbségek]]
[[Fájl:Young cannabis.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Fiatal kender növény]]
[[Fájl:Cannabis flowering.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]]
[[Fájl:Bottles-of-hemp-oil.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Különféle kendermag étolajfajták]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Cannabis|-}}
{{drog|Cannabis fructus (semen)|Cannabis (sativae) herba}}
{{népies|-}}
A kender, a kétszikűek osztályában a kenderfélék családjának névadó növénynemzetsége.
Ázsiából, Amerikából és Afrikából származtatható, földrajzi helytől függően megjelenése különféle lehet, de fő tulajdonságai állandóak:Szántók, parlagterületek gyomtársulásainak növénye.
 
:Az egész világon elterjedt mind vadon, mind haszonnövényként. Meleg éghajlaton bárhol megterem; a külön tárgyalt fajokat (vagy taxonokat) Közép-Ázsiából, Amerikából és Afrikából származtatható, földrajzi helytől függően megjelenése különféle lehet, de fő tulajdonságai állandóak.
 
:Lágy szárú, egyéves, általában kétlaki növény. Virágpora allergén hatású. Szélporozta idegen termékenyülő növény. Az egylaki növények a termős egyedekre hasonlítanak.
 
:Magja a makkocska. A kemény burokban egy mag található, amely gyorsan veszít a csírázó képességéből, amely az első évben 95%, a másodikban 80% utána vetésre alkalmatlanná válik.
 
:A növény tömegének 8-9%-át a karós gyökérzet teszi ki, amely több, mint két méter mélyre hatol. A porzós tövek gyökérzete kisebb, mint a termőseké.
 
:A növény gazdaságilag fontos része a dudvásszára, amely rostokban gazdag. A szár merev, felfelé álló, felülete szőrökkel borított, hosszanti irányban bordázott.
:Magassága 1,5-3 m, magkenderként vetve 4-4,5 m
 
'''Alfajok'''
:Egyes botanikusok szerint a Cannabis sativa egyetlen faj, aminek több változata, illetve alfaja (például Cannabis sativa var. indica vagy Cannabis sativa ssp. indica) van. Vad változatai 2–3 méter magasra is megnőnek. Könnyen felismerhető jellegzetes, tenyeresen összetett, 3-11 ujjú fogazott leveleiről.
 
:Gyakoribb azonban, hogy 3 külön fajt tartanak számon a nemzetségben: a Cannabis sativa mellett a [[Növények/C/Cannabis indica|Cannabis indicát]] vagy a Növények/C/|Cannabis africanát és a [[Növények/C/Cannabis ruderalis|Cannabis ruderalist]], ami Kelet-Európában is honos faj, apró termetével és virágzásával tűnik ki a többi faj közül.
 
:A Cannabis sativa földrajzi előfordulásának megfelelően, morfológiai és kémiai tulajdonságok alapján különféle alfajták különböztethetőek meg.
 
:A kender az egyik legősibb ipari növény. Az ember már az újkőkorszakban ismerte. Kezdetektől fogva nem táplálkozási céllal, hanem rostjáért vagy magjáért termesztették. Ha a növénynek a magját és a rostját is hasznosítják, akkor kettős hasznosításról beszélünk. A fonalkészítés az egyik legrégebben űzött, máig fennmaradt foglalkozás.
 
A kínaiak ruhákat, cipőket, köteleket készítettek a kender rostjaiból, valamint egyfajta papírt. A japánok és a mongolok már a pamut megismerése előtt felhasználták.
 
Kelet- és Délkelet-Európában eme rostnövényt alighanem a szkíták honosították meg. A legrégebbi írásos feljegyzést (i. e. kb. 440.) a kender felhasználásáról, a növény és a belőle készült nyers vászon, kanavász (görögösített) szkíta nevéről – kannabisz (κάνναβις) – Hérodotosznak köszönhetjük.
 
:Hazánk területén közel kilencezer éve termesztik a kendert. A magyarok már a honfoglalásnak nevezett esemény előtt ismerték e növényt és feldolgozásának módját. Kender, csepű és szösz szavunkat a nyelvészek mindazonáltal török eredetűnek tartják.
 
:A kender gyomelnyomó és talajlazító hatása - megfelelő vetésforgó esetén - jót tesz a szántóföldek talajának.
 
:A kender elsődleges megmunkálása lényegében a lenével azonos: feltárás (a rostok elválasztása a lenkóró egyéb szöveteitől áztatással, amit szárítás követ), a kórók törése, majd a rostok és a fás részek szétválasztása tilolással.
 
:A kender fontos textilipari nyersanyag is. Rostjai erősek, nedvességnek jól ellenállnak. Műszaki szövetek, vitorlavásznak, ponyvák, hevederek, zsákok, kárpitoskellékek, kötelek, zsinegek stb. készülnek kenderfonalból.
'''Kenderkóc'''
:A kenderkócból szintén fonalat fonnak, de ez csak alárendeltebb célokra használható.
:A nem fonható tömítőanyagként használják például vízvezeték-csatlakozások tömítésére, vagy a kárpitosiparban tömőanyag gyanánt.
 
'''Kendermag'''
:A kendermagból kisajtolt olaj étolajként, kence gyártására vagy szappan és kozmetikai cikkek készítésére is használható. A sajtolásnál visszamaradt olajpogácsa állati takarmányozásra is alkalmas. Az étolajként használt kendermagolaj nagy arányban tartalmaz esszenciális omega-6 valamint omega-3 zsírsavakat. Tanulmányok szerint a kendermagolajban található többszörösen telítetlen zsírsavak csökkentik a Parkinson-, és az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét.
 
:A pozdorjából cellulózt, papírt, bútorlapot és hőszigetelő lapokat gyártanak.
 
:A kendernövény szár belső részének porózus rostjaiból kenderbeton készíthető, amely építőanyagként használható.
 
:
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/V/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | | }}
:
: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
: [[:Kategória:]]
: [[:Kategória:]]
</div></div>
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}
{{commonskat|Cannabis|{{SUBPAGENAME}}}}
202 779

szerkesztés