„Növények/K/Kender” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
__NOTOC__
[[Kategória:Allergén növények]]
[[Kategória:Ipari növények]]▼
[[Kategória:Élvezeti növények]]
[[Kategória:Gyógynövények]]
{{Kert-főcím}}▼
▲[[Kategória:Ipari növények]]
{{Növ-fejezetek}}
{{növény-abc}}
[[Fájl:Cannabis sativa plant (4).JPG|bélyegkép|jobbra|200px|]]
[[Fájl:Cannab2 new.png|bélyeg|jobbra|200px|]]
14 ⟶ 16 sor:
{{latin|Cannabis|-}}
{{drog|Cannabis fructus (semen)|Cannabis (sativae) herba}}
{{népies|
Szántók, parlagterületek gyomtársulásainak növénye. Az egész világon elterjedt mind vadon, mind haszonnövényként. Meleg éghajlaton bárhol megterem; a külön tárgyalt fajokat (vagy taxonokat) Közép-Ázsia különböző részeiről származtatják. Lágy szárú, egyéves, általában kétlaki növény. Virágpora allergén hatású.
:Egyes botanikusok szerint a Cannabis sativa egyetlen faj, aminek több változata, illetve alfaja (például Cannabis sativa var. indica vagy Cannabis sativa ssp. indica) van. Vad változatai 2–3 méter magasra is megnőnek. Könnyen felismerhető jellegzetes, tenyeresen összetett, 3-11 ujjú fogazott leveleiről.
24 ⟶ 26 sor:
A fontosabb variációk kiemelkedő jegyei:
Cannabis indica
Alaktani különbségek▼
▲'''Alaktani különbségek'''
Más néven Cannabis sativa var. indica. Pakisztánból és Indiából származtatható.
'''Jellemzői
▲ Alakja bokros, több fő virágcsúccsal,
▲ alacsony, tömör megjelenésű, rövid szárcsomókkal,
▲ széles ujjú nagy levelekkel (3-5 ujj),
▲ többnyire sötét vagy méregzöld színű,
▲ rövid beérési idejű,
▲ CBD nagyobb arányban található benne, mint THC,
▲ illata határozottabb, erősebb, mint a sativáé, hasonlíthat a macska, borzvizelet szagára
Rövid beérési ideje és alacsony mérete miatt kedvelt fajta a beltéren termesztők körében.
47 ⟶ 46 sor:
A kivirágoztatás (nappali órák számának csökkentése) miatti megugrás, megnyúlás a kezdeti méret 50–100%-a.
Cannabis sativa▼
▲'''Cannabis sativa'''
Más néven Cannabis sativa var. sativa. Ázsiából, Amerikából és Afrikából származtatható, földrajzi helytől függően megjelenése különféle lehet, de fő tulajdonságai állandóak:▼
▲
Magasra (akár 5 m-esre) növő,▼
▲ ezért hatása inkább „agytekerős”, „flesselős”, nevettetős.
Magas, nyúlánk termete, hosszú beérési ideje miatt a 100%-ban sativa fajták nem kedveltek benti, de annál inkább elterjedtek a kinti termesztők körében.
71 ⟶ 69 sor:
Sokan jobban kedvelik a sativát agyi, nevettetős, kreatív gondolkodásra serkentő hatását, az indicák fotelba szegező, testi, elnehezítő, vagy altató hatásával szemben.
Cannabis ruderalis▼
▲Más néven Cannabis sativa var. ruderalis.
Fő jellemzői:▼
▲'''Cannabis ruderalis'''
kis méret,▼
{{népies|Cannabis sativa var. ruderalis.
alacsony THC-tartalom,▼
virágba borulása független a nappali szakaszok hosszától – nem úgy mint a sativánál vagy az indicánál –, adott idő után mindenképp kivirágzik, függetlenül a megvilágítás hosszától.▼
▲'''Fő jellemzői''':
Hasonló a parlagfűhöz.▼
Cannabis spontanea▼
▲
▲:- Hasonló a parlagfűhöz.
▲{{népies|Cannabis sativa var. spontanea.}}
Vadon növő, akár nemesített (például rostkendernek) akár egy őshonos fajtának az elfajult, elvadult változata, hétköznapibb nevén vadkender, helyesen kivadult kender. A magyarországi vadkenderek nagy része valószínűleg nem ruderalis, hanem az előző század elején nagy területeken termesztett sativák elfajult, elvadult változatai, amik viszont keveredhettek ruderalisszal.
A kender mint haszonnövény▼
▲'''A kender mint haszonnövény'''
A kender az egyik legősibb ipari növény. Az ember már az újkőkorszakban ismerte.[2] Kezdetektől fogva nem táplálkozási céllal, hanem rostjáért termesztették. A fonalkészítés az egyik legrégebben űzött, máig fennmaradt foglalkozás.
99 ⟶ 93 sor:
{{idézet|Országukban kender terem, mely leghasonlóbb a lenhez, kivéve a vastagságot és nagyságot. Ebben sokkal felülmulja a kender. Ez mind önmagától mid vetés után terem. S a Thrákok ruhákat készitenek belőle, melyek leghasonlóbbak a lenbőliekhez. S a ki nem nagyon jártas benne, nem képes megkülönböztetni, valjon lenből vagy kenderből van-e. A ki pedig még nem látott kendert, lenbőlinek fogja tartan a ruhát.
A scythák tehát magokkal vivén e kender magvát, a nemezsátrakba bújnak, és azután a tűz által izzó kövekre dobják a magot. Ez pedig reáhintve füstölg s oly nagy gőzt okoz, hogy semmiféle görög izzasztó fördő felül nem múlja. S a scythák gyönyörködve ezen izzadásban kurjonganak. Ez nekik fürdő gyanánt szolgál; mert vízzel soha sem mossák testüket. A nők pedig érdes kövön összetörnek cyprus-, cédrus- és töményfát s vizet öntenek reá. S azután e gyurmával, mely vastag, bekenik az egész testet és arczot. S ettől jó illatúak is, s ha másnap leveszik a kenőcsöt, tiszták és fényesek is.” |(IV. könyv, 74–75. szakasz. |Hérodotosz|Télfy János fordítása)}}
:Hazánk területén közel kilencezer éve termesztik a kendert. A magyarok már a honfoglalásnak nevezett esemény előtt ismerték e növényt és feldolgozásának módját. Kender, csepű és szösz szavunkat a nyelvészek mindazonáltal török eredetűnek tartják.
| |||