„Gyógynövény/Gyógyhatása/B/Boróka” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
6. sor:
[[Kép:|thumb|200px|right|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Junniperus communis| -}}
{{drog|Junniperus fructus /bacca|Junniperus aetheroleum}}
{{népies|apró fenyő, borostyántüske, borosán, borovicska, borsikafenyő, borsfenyő, fenyőtüske, fenyőmag, gyalogfenyő, törpeboróka, töviskés fenyő, borókafenyő, gúzsfenyő, pattanófenyő, komkék.}}
{{népies|-}}
 
A közönséges boróka (Juniperus communis) a ciprusfélék családjába tartozó örökzöld növényfaj. Fűszer- és gyógynövény. Cirkumpoláris faj, tehát az északi féltekén az Óvilágban és Észak-Amerikában is közönséges; az északi féltékén valószínűleg ez a legelterjedtebb ciprusféle. Elterjedési területe észak és dél felé is túlnyúlik az északi flórabirodalom határain – az Egyenlítőhöz közeledve 2500 m-ig felhatol. Az egyetlen, [[Növények/K/Közönséges boróka|közönséges boróka]] Magyarországon is honos borókafaj.
 
:
{{haszn-rész|}}
:
{{tartalmaz|}}
:
 
{{tartalmaz|1% illóolaj, 30% invertcukor, juniperinglikozida, flavonglikozida, 10% gyanta, cseranyag, gumi, viasz, pektin, C-vitamin (a friss bogyóban), szabinén, tujon.}}
{{gyógyhatása|}}
:
 
{{gyógyhatása|vizelethajtó (vesebajokban vigyázat!), szélhajtó, étvágyjavító és emésztést serkentő, vese- és epekőoldó, alkotórésze a húgyúti fertőtlenítő teakeverékeknek. Kitűnő izzasztó hatású;, főleg reumatikus panaszokra jó. Vizelet- és szélhajtóként, étvágyfokozóként, epe- és vesekő-oldószerként valamint hurutos megbetegedéseknél, valamint köszvény és csúz ellen is alkalmazzák. A bogyókból lekvárt is készítenek, melyet epe-, és veseműködést serkentő szerként fogyasztanak. Más gyógynövényekkel: (csalán, ezerjófű, bengekéreg, nyírfalevél, tárnicsgyökér, veronikafű) kevert teája: csúz, köszvény, ízületi bántalmak elleni gyógytea.}}
{{felhaszn|}}
 
{{felhaszn|Élelmiszerként a bogyója használatos, változatos célokra. - '''Fűszerként''' frissen vagy szárítva, egészben vagy őrölve használjuk – különösen a vadhúsokhoz, de mártások, pácok ízesítésére, sőt húsok füstöléséhez is kitűnő. - Kellemes illata miatt a húspácok és húsfüstölő szerek egyik legfőbb alkotórésze. - A grillezett húsok borókás füstben finom aromás ízt kapnak. - Az egészben vagy felezve használt bogyót tálalás előtt ki kell szedni az ételből. - Használják főzelékek, saláták, savanyú káposzta, marinírozott halételek, sonkapácok ízesítéséhez is. A csípős, édes-kesernyés, zamatos, nagyon aromás ízű '''bogyójából''' desztillálják a borókaolajat, ami fűszer- és likőreszenciák alapanyaga. - Különböző borókapárlatok ízesítője, ritkábban alapanyaga. - Közülük Magyarországon a legismertebb a borovicska és a gin. Oszlopos termetű változatait kertekben dísznövénynek ültetik. - Régóta használják fűszernek, főznek belőle lekvárt és borókapárlatot, és felhasználják a gin, jenever ízesítésére is. - Olaját és a zöld részek lepárlása után fennmaradó kátrányt már az ókori Egyiptomban is használták a balzsamozó szerekben, az olajat gyógyításra is. - Ma rovarriasztó szerek és illatszerek alapanyaga. - Jól gesztesedik, ami mutatós faanyaggá teszi. - Szabálytalan évgyűrűjű fája sűrű rostú, közepesen kemény, tartós, kellemes illatú. - Jól faragható, jól fényezhető, ezért dísztárgyak, dobozkák készítésére, „berakásra” használható. - Fáját a rómaiak füstölőkben használták. - A „fenyődivat” előtti időkben Európában és Észak-Amerikában is kedvelt karácsonyfa volt, helyenként ma is használják még e célra. }}
:
{{ellenjav|-}}
30 ⟶ 28 sor:
{{Gyógyhatás-trt}}
{{portál|Gomba||Növények||Kertészet}}
{{commonskat|Junniperus communis|{{SUBPAGENAME}}}}
{{források}}
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}