„Növények/K/Kis ezerjófű” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
{{növény-abc}}
[[Kép:Centaurium erythraea (plant).jpg|thumb|200px|right|Kis ezerjófű]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Centaurium erythraea|Centaurium minus}}
{{népies| centaurea, cintória, encián, epefű, erősfű, ezerjófű, földepe(fű), földepetárnics, gyomorfű, hideglelés ellen való fű, hideglelésfű, hideglelést gyógyító fű, hidegűzésfű, keserűfű, kis centaurea, kisebbik ezerjófű, kis ezerjófű, kis földepe, lázfű, ördögcsíptefű, százaranyosfű, százforintos földepe, százforintosfű, tüzes ember virágja, vérállatófű.}}
A kis ezerjófű, a tárnicsfélék családján belül az ezerjófű nemzetségbe tartozó gyógynövényfaj. Délnyugat-Ázsiában, Észak-Amerikában és csaknem egész Európában honos. E növényfaj előfordul a Bükk-vidéken. A Magyarországon előforduló három ezerjófűfaj közül a leggyakoribb (a másik kettő a lápi ezerjófű és a csinos ezerjófű).
1-2 éves növény. Szára négyszögletes, 10–50 cm magas. 10–35 cm magas, idősebb szárai csövesek. Legalsó levelei tőrózsában állnak, rövid nyelűek, fordított tojás alakúak, 3–4 cm-es szárlevelei keresztben átellenesek, ugyancsak 3–4 cm hosszúak és hosszúkás tojás alakúak. A bogernyőben elrendezett, piros, lila, vagy rózsaszínű, csillag alakú virágok, csak napsütésben nyílnak ki. Termése 20 mm hosszú, 5 mm vastag, sárga színű, két kopácsra nyíló tok.
Magyarországon nedves réteken, legelőkön, kaszálókon és ritka erdőségekben, domboldalakon, általában félárnyékos helyeken, bokrok tövében tömegesen nő.
{{tartalmaz| szekoiridoidokat (centapikrin, sverozid, sveciamarin, genciopikrin, erintocentaurin), 0,4% flavonoidot, xantonokat, ferulasavat, kávésavat, triterpéneket, nyomokban alkaloidokat. }}
{{gyógyhatása| A gyógynövény bizonyítottan emésztést és epeműködést serkentő, étvágyfokozó hatású. - A népi gyógyászatban máj-, epe-, vesebajok, vérszegénység gyógyítására használják. - Teáját fogyasztják puffadás enyhítésére, májbántalmak ellen és vértisztítóként. - A homeopátia a friss növényt gyomorfájdalom csillapítására használja, amarum-ként, növeli a gyomorsav-elválasztást, az étvágyat. – Teakeverékekben, és keserű tinktúrák alkotójaként is alkalmazzák.}}
{{felhaszn|Az ókorban és a középkorban is megbecsült gyógynövény volt. A vadon termő és a termesztett növényeket is gyűjtik virágzáskor (júniustól augusztusig). A föld feletti virágzó részt sarlóval, vagy éles késsel vágják le, és csukló vastagságú csokrokba kötve, napvédett (napfény hatására elveszti a színét), szellős helyen szárítják. Az így megszáradt anyag a kis ezerjófű drogja (Centeurii herba), mely szagtalan és rendkívül keserű ízű. (A vad termőhelyeken begyűjtött magvakat tavasszal közvetlenül elvetik, a legkedvezőbb élőhelye a régóta parlagon heverő terület.) A drog keserű likőrök fontos alkotóeleme, aperitif italok készülnek belőle, és ürmösborok készítésénél is felhasználják. Egyes vidékeken a komlót helyettesítik vele a sörkészítéskor. A szesziparban a gyomorkeserűk elmaradhatatlan alkotórésze. }}
:
{{ellenjav|-}}
<br/>
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
<br/>
</div></div>
{{Gyógynövények-trt}}
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}
{{commonskat|Centaurium erythraea|{{SUBPAGENAME}}}}
| |||