„Akarta a fene/A kép-mutogató elemzése” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
9. sor:
[[Kép:Barabas-arany.jpg|thumb|]]
:Arany ''A kép-mutogató''ja azért is oly fontos műve, mert balladaírói tevékenységének utolsó akkordja az. Annak a tevékenységének, melyben - Simon István szavait idézve (1977, ''Szépirodalmi'' Kvk, ''Arany János balladái'' - ''Utószó'') - a magyar irodalmat emelte be a világirodalomba. Ehhez képest evvel az életmű legfontosabb műfaját záró darabbal súlyának és fontosságának – értelmének! – megfelelően még nem foglalkoztak. Az eddig született tanulmányok száma sok, de ezen írások sosem voltak többek pár soros stilisztikai méltatásoknál, moralizáló értékeléseknél.
:::'"'<big>Egy ásatás 30 éves emlékére</big>'"'
 
<center>Összefoglalásként…</center>
:Petőfi nyomai Arany: ''A kép-mutogató'' (1877) című balladájában
 
:A Petőfi-legendák Arany életében 1877 június 2-án (is) lábra kaptak. „1877. június 2-án Adorján Miklósnak, az erdélyi írónak a ''Magyar PolgárbanPolgár''ban megjelent az a híradása, hogy Petőfi Sándorral egy Oroszországot megjárt, volt hadifogoly honvéd találkozott,- a szenzáció erejével robbant s általában hitelre talált." (Szabó Géza: 1990 ''Ásatás Bargzzinban - a régész egy legenda nyomában'' - internet) Az ''Őszikék'' ciklust épp 1877-ben kezdte írni Arany. Ennek a ciklusnak utolsó balladája ''A kép-mutogató''.
 
:1) A ballada kettős irányból meghatározott. Mindkét hozzá vezető utat titkok övezik. Egyik ilyen titoktól övezett Petőfi Sándor élete, a másik Szendrey Júlia halála.
:2) Petőfi lecsupaszított csontváz-életrajza (Hunnia, 1996.03. 25 - ''Akarta a fene…fene''…) jól fedésbe hozható Jézus Krisztus hasonlóképp leegyszerűsített életrajzával.
:3) A másik talány: miért is nem temethették Szendrey Júliát férje mellé, Horvát Árpádnéként…
:4) Ha nyíltan kimondaná, hangoztatná Arany a Petőfi-Jézus párhuzamot, társadalmi megítélése lenne negatív. (Bolondnak néznék és költözhetne Széchenyi mellé Döblingbe.) Az eltelt évtizedek alatt mindazonáltal más vezető irodalmárok is ráébredtek a hasonlíthatóságra. (Kányádi, Móra, Keresztúry stb.) Leszögeznénk: kétféle megváltót érdemes elkülönítenünk: a politikai értelemben vett, szűkebb körűt és az emberiség egyetemes megváltóját.
:5) Szendrey Júlia végrendeletéről ha tudott is Arany - pl. jóbarátja, Gyulai Pál révén -, akkor is valószínűsíthetőleg titoktartási fogadalmat tett Arany vagy tetetett vele Gyulai. (Ehhez lásd bővebben: ''Naponként árvább'': Szendrey Júlia naplója - sajtó alá rendezte és előszó: Ajtay Alinka, Szentes Éva) Petőfi felesége második házasságának magán- és házaséleti részleteibe ad bepillantást és rálátást Júlia naplójában megjelent végrendelete, mely részletekírás megszellőztetése morális akadályokba ütközött volna Arany részéről.
:6) A ballada azonban jó terepet kínál számára titkai megosztására, ahol a célzások, félig kimondott gondolatok és elhallgatások elsődlegesek.
:7) A kép-mutogató egyik előképét egy másik kísértetballadában, ''A honvéd özvegyébenözvegyé''ben találjuk. (Nincs új a nap alatt. Arany mindig régi gondolatait veszi elő - Sőtér István ''Arany balladáihozballadái''hoz írott Előszavábanelőszavában tett megállapítása szerint.) ''A honvéd özvegye'' megszólítottja a gyarló Szendrey Júlia volt, bár ezt a költő életében senki meg nem tudhatta, a verset Arany László találta meg atyja halála után pár évvel. (A vers mottója ez a Shakespeare-idézet: „Gyarlóság: asszony a neved”)
:8) ''A kép-mutogató'' egyenes folytatása a komor, középkori hangulatot árasztó ''Tetemre-hívásnakhívás''nak, ahol családi - rokonsági - összefüggésekre irányult a figyelem. Itt is rokoni szálak sejlenek majd föl, családi „idillel” indul a ballada: kidobja lányát és a belé szerelmes íródeákot a zordon gróf.
:9) Belőlük több is fellép ''A kép-mutogatóbanmutogató''ban. Az egyik a már a ''Tetemre-hívásbanhívás''ban látott Bárczi, a másik a ''Híd-avatásbanavatás''ban megismert, az ott egyértelműen beazonosítható, a Lánchídjára mutató Széchenyi István, a „bolond” gróf. („Enyém a hadvezéri pálca, mely megveré Napóleont/A többi sugdos: „a bolond!…”) Széchenyinek Lipcsénél, 1813-ban a Népek Csatájakor oroszlánrésze volt a francia császár vereségében. Innen indult pályája. Széchenyi grófnak lesz a vers végén egy alteregója: Arany.
:10) A két gróf felléptetéséből nem egyenest következik, de áttételesen ezzel összefügg, hogy ''A kép-mutogatóbanmutogató''ban két házasulási történetet is elmesél a szerző mintegy egymásra montírozva: Szendrey Júlia Petőfivel és a három évvel későbbi, a Horvát Árpádéval való egybekelését.
:11) Horvát Árpád egyetemi tanárról két dolgot érdemes tudni aaz balladaelemzéselemzésünk szempontjából: a) pornográf képek gyűjteményével próbálta Júlia szexuális vágyait fokozni. (Erre a „Nézni kell a vesszőm végit” zárójeles megjegyzése utal Aranynak.) b) A címertan volt a Horvát Árpád által az egyetemen oktatott tárgy. (Erre pedig a vers záróképén céloz Arany, ismét zárójelben.) Így mintegy képmutogatóvá degradálja verse végére a vágyainak parancsolni nem tudó, mértéket nem ismerő tanárt. (Az utolsó ítélet Mérleg képére valószínűleg ráismer mindenki: „Ez a sírbolt nem lesz nyitva /Csak az ítéletnapon”) Második férjét Júlia eme naplóban és végrendeletbenvégrendeletében „kéjenc állat”-ként említi, aki még poraiban se érintse az övét. (Ezért nem akarja elfogadni a szellemlány a vers végi ajándékot?)
:12) DeA mindez10-es pontban leírtak az időbeliség megkettőzését is előidézielőidézik. Több idősík lép működésbe, ami egy érdekes, általunk itt tovább - egyelőre - nem taglalandó összefüggésre is rávezet. Ez a Heribert Illig-féle időugrás (időszámításbeli diszkrepanciák) kérdése.
:Ezen elmélet nagy szerepet tulajdonít annak a tíz napnak, mellyel a pápa korrigálta az addigra sarkaiból kifordult rendet, a Julianus naptárt 1582-ben. Illig a későbbiekben megállapítja, hogy Nagy Károly nem létező (vagy igencsak kis jelentőséggel bíró) történelmi alak volt. A tíz nap, a Julia név (Julianus női változata!), a Nagy Károly nevek ismerősek Petőfi és Szendrey Júlia élettörténetéből is. (Nagykárolyban ismerkedtek meg, de ugyanakkor egy Nagy Károlyt választottak országgyűlési követté Petőfi helyett. A tíz nap pedig az a tíz nap, melyet ki kellett volna még várniuk, hogy a gyászév leteljen Petőfi segesvári 1849. július 31-i eltűnése után. Így felborítottak egy addigi (szokás)rendet.)
:13) A rosszból nem lesz jó… állítjuk Arany ''Széptani jegyzetei'' alapján, ahol Arany arra hívja fel a figyelmet, hogy a balladai szereplők inkább az eposzok felől közelítendők, amelyekbenahol a jellemek állandóak, változás bennük nincs. Ez azért fontos, mert különben nehezen tudnánk megmagyarázni, miért lett a rosszból, a vers elején gyermekét magától eltaszító, kegyetlen apából - jó?
:14) Eme gróf Bárczi a rosszat, Széchenyi a jót képviseli. Az egyik a gyermekeire haragvó, azokat elpusztító, mitológiákból ismert Szaturnusz, a másik az ugyancsak mítoszokban fellépő, a ballada végére teremtő Jupiter. (Széchenyi szellemi életet teremtett /Akadémia/)
:15) A kettő képét hézagtalan átmenettel játssza egymásba Arany. („Múlik a tél, esztendő is, múlat a gróf, feled ő is”) Eddig Bárcziról volt szó, utána Széchenyié lesz a balladai terep.
:16) Petőfi jelenvalósága az arisztokráciával történő vers eleji peckes szembeforduláskor már érzékelhető, az íródeákkal történő azonosíthatósága verseiből kiragadott részletekkel (''Palota és kunyhó, Falu végén kurta kocsma'') és egy kevésbé ismert Schiller-versfordítása felidézésével történik. (''Ifjú a pataknál'') (9. versszak, szalmaviskós jelenet) Ezen Petőfi idézetekből „épített” menedékben élik életük hőseink.
:17) Vándor garabonciási jellemzéket kap az íródeák: tejterméket fogyaszt - ezt a garabonciás alaptulajdonságai közé sorolja ''Magyar MythologiájaMythologiá''ja Ipolyi Arnoldnak - és ezután közvetlen a versben egy gyökeres időjárásbéli változást kell észrevennünk. (10-11. versszak határa) Ő az, aki vihart támaszt és az időjárás változásért „felel” a néphit szerint. (Ipolyi A. u.o.) Egyik festett kazettás mennyezetű templomunk mennyezetkazettáján, sárkányon látunk lovagolni egy Sándort! Sárkányon lovagolni is a garabonciás szerepköre.
:18) A világ garabonciásaként Petőfi is okozott egyszer ilyen vihart: 1848-49-es forradalom és szabadságharc kirobbantására gondolunk konkrétan.
:19) Utána az íródeák-Petőfi mint a kámfor tűnik el a versből. (Mint Petőfi a ködben…)
:20) Ezzel indul el a ballada misztikus szála, ahol szellemekkel és kísértetekkel kell megismerkednünk és jól elkülönítenünk őket egymástól, hiszen a kettő nem egy! Ettől a ponttól vált a ballada Ikrekre, és így elindulnak a megkettőződések. LeszFellép kéta második gróf, kétmegjelenik a második kastély helyszínként, kétés a második grófkisasszony is, de mindezek oly mesterien egymásba játszva, hogy észre se vesszük a kettőződést.
:21) Arany is vett részt asztaltáncoltatáson, Nagykőrösön. (Ennek emlékét írja meg. ''Az asztaltáncoltatásról'' c. rövid kis prózai dolgozatában.)
:22) Arany Tompához írt levelében kitér rá, hogy Egressy Gábor, a színész, ilyen asztaltáncoltató szeánszokon PetőfiPetőfivel szellemét idézi"correspondeál". (1854. április)
:23) A szövegtestbe beékelve fellép egy nem ok nélkül haragos, idétlen csecsemőjével apját rémisztgető kísértet is. (11-12. vsz-ban hírt hoznak róla, tényleg a 16-17-ben jelenik meg.) Ismerve a ''Tetemre-hívás'' eseményeit-történéseit (Sárkány János:''Ki ölte meg Bárczi Benőt''? - ''Ügyészek Lapja'' 2009/1) - észrevehetjük akár Szendrey Júlia Arany által - kezdetben - megvetett és elítélt alakját ebben a kísértetben, amely kísértet a levert szabadságharcot könnyen szimbolizáló koraszülött csecsemőt is karján hordja.
:24) Szendrey Júlia szenvedéstörténete is egybenez a ballada, tudjuk, milyen sanyarú sors jutott neki második férje oldalán, aki benne csak vágyai kielégítésének tárgyát és eszközét látta. Petőfihez hasonló kvalitású férfit lelkileg-szellemileg nem sikerült találnia. Júlia méhrákban halt meg. Ez a ballada szempontjából azért fontos, mert az évköri besorolást illetőleg annak egyik része a Rákhoz kapcsolódik.
:25) Gróf Széchenyi az, aki az asztalíró szeánszos jelenet után elsőként egy kis asztalon át írásos formában értekezik egy szellemmelvalakivel, majd a lánya (Veronika) meg is jelenő szellemével kommunikál. Ő az a lánygyermek, aki már a ''Tetemre-hívásbanhívás''ban Benő húgaként fellépett, még megnevezetlenül.
:26) A kutyák nagyon jól szimbolizálják a szabadságharcot leverő osztrák, orosz, Habsburg és Romanov-dinasztiákat. Címerében mindkét birodalom kétfejű sast ábrázol, amely címerállat a kutyákkal úgy hozható tökéletes összhangba, ha tudjuk, hogy a Kos állatövi jegy kétfejű sassá könnyen feldúsítható, „v” betűre emlékeztető szimbólumát a keleti Zodiákusában a kutya adja.
:27) De ugyancsak kutyákkal lehet legjobban keresztbe verni családalapítási szándékot is. (Az egyik - a család - a Rákhoz, míg a másik - a kutyák - a Kos állatövi jegyhez köthető minőségek, és tudjuk, derékszögben állnak egymással. Az ilyen hatások kiütik, semlegesítik egymást. (''Hunnia'', 1996. 03.))
:28) Érdekes adalék ehhez, hogy Segesvártól nem olyan messze van egy Szelindek nevű település …
:29) Széchenyi - karöltve Arannyal, akinek 1877-re szintén volt egy Júliá(hoz hasonló nevű,) nagyon kedves halottja lánya személyében - a vers végére kápolnát építtet a szellemlánynak, aki neve azonban Veronika, a valódi kép…. („Mondssza hát, hol nyugszik tested?/Gróf atyád már rég kerestet/Felrakattam új kápolnád/Aranyozzák büszke tornyát/Ott nyugodjál, gazdagon”)
51. sor:
:31) ….hanem attól, megértjük-e Petőfi irodalmi végrendeletét..
:32) Ez a vers végi szellemalak Verón rejti tehát Szendrey Júliát, de egyúttal Petőfit is. A költőt lelki gyermekének említi Széchenyi döblingi feljegyzéseiben. (A biológiai apaság fizikailag szinte teljesen lehetetlen /Vagy mégsem….?/ Széchenyi Naplója szerint, mikor Petőfi fogantatása történt, ő Wesselényi gróffal épp Nyugat-Európát járta s a Trianon-palotát látogatva arról álmodott, milyen jó is lenne nekünk egy ilyen…)
:33) Így könnyű logikus választ adni, miért is látjuk végső soron ebben a jellemkomponenseit illetőleg leginkább a hagymaszerkezetre emlékeztető lányban, Veronikában, végül is - Petőfit… (A hagymáról szól a verset felvezető helyzet- és népdaldalszerű költeménye, ''Haja, haja, hagyma-haja...'')
:::a) Petőfi Sándor a magyar irodalom ikonikus alakja.
:::b) Veronika szó szerint valódi képet jelent. (vera: igaz, ikon: kép) Benne, Petőfiben kapjuk ismét vissza azt a Jézus-arcot, ami Veronika kendőjén megőrződött.
59. sor:
:::f) Iménti jegyek az ú.n. kölcsönös jegyek - meghívják, felidézik egymás szellemiségét-lelkiségét. (Ikrek-Szűz és Rák-Mérleg) Ha Júliáról tudjuk, hogy férfias viselkedésében, akkor férjéről - iménti kölcsönösségi elvet figyelembe véve - épp ellenkezőjét kell észrevegyük .
 
::… kezd úgy tűnni, hogy az utolsó balladát Arany irodalmi végrendeleteként kell (illetve lehet) kezelnünk, amelyben egy KÁPOLNÁT „rendel” - Jupiter-Széchenyitől megtámogatva - költőbarátjának. (Aki pedig - Petőfit értjük most - tudjuk, egy koporsóra „apellál”…. Az Átok és áldás irodalmi végrendeletének is beillő koporsójára gondolunk csak.) Arany már első balladájában is egy koporsó kivitelezésére buzdított, a Varró lányok záró soraiban (mely cím egyben egy Petőfi verscím is).
Milyen szépen megférne egymásban a kápolna és koporsó… és Magyarország is megszabadulna egy átok alól….
 
:<center>Legyen átok a földön,
:<center>Hol ama fa termett,
<center>Amelyből énnekem
<center>Bölcső készítteték;
<center>Legyen átkozott a kéz,
<center>Mely e fát ülteté,
És átkozott az eső s a napsugár,
Mely e fát felnövelte!... -
 
De áldás légyen a földön,
Hol ama fa termett,
80 ⟶ 79 sor:
Mely e fát felnövelte!</center>
 
::Végezetül a következőre emlékeztetnénk.
Mióta szerző az eszét tudja, kétszer volt körötte világfelfordulás. A háttérben mindkettőt egy-egy ásatás kísérte-előzte meg. (A pontos dátumokról nem érdemes se vitatkozni, vagy nekik túl nagy jelentőséget tulajdonítani.) A két ásatásnak van néhány közös jellemzője.
Mindkétszer magyar régészek-antropológusok dolgoznak, magyar vonatkozású tehát az ügy. Egyszer akadémikusi ellenszélben, a második alkalommal viszont akadémiai hátszélben végzik tevékenységük . Közös vonása e két ásatásnak az is, hogy az előásott, ha feltámadna és látná, miféle változások mennek körülötte végbe a világban, azokat tapsolva üdvözölné. Ennyi után remélhetőleg ráismer mindenki az 1989-es barguzini és a vele szinte egyidejűleg leomló szocialista világrend nyomaira, de a 2015-ös szigetvári ásatásokra is: Nagy Szulejmán szívének felszínre kerülésével párhuzamosan Európába megindult az arab és afrikai migráció, az öreg kontinens átformálódása.