„Akarta a fene/A kép-mutogató elemzése” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
8. sor:
<br>
[[Kép:Barabas-arany.jpg|thumb|]]
:Arany ''A kép-mutogató''ja azért is oly fontos műve, mert balladaírói tevékenységének utolsó akkordja az. Annak a tevékenységének, melyben - SimonSőtér István szavait idézve (1977, ''Szépirodalmi'' Kvk, ''Arany János balladái'' - ''Utószó'') - a magyar irodalmat emelte be a világirodalomba. Ehhez képest evvel az életmű legfontosabb műfaját záró darabbal súlyának és fontosságának – értelmének! – megfelelően még nem foglalkoztak. Az eddig született tanulmányok száma sok, de ezen írások sosem voltak többek pár soros stilisztikai méltatásoknál, moralizáló értékeléseknél. Alábbiakkal ki szeretnénk deríteni két dolgot: kik lépnek fel az utolsó balladában és annak mi az üzenete.
:::'''<big> <center>Egy ásatás 30 éves emlékére</big></center>'''
 
35. sor:
:15) A kettő képét hézagtalan átmenettel játssza egymásba Arany. („Múlik a tél, esztendő is, múlat a gróf, feled ő is”) Eddig Bárcziról volt szó, utána Széchenyié lesz a balladai terep.
:16) Petőfi jelenvalósága az arisztokráciával történő vers eleji peckes szembeforduláskor már érzékelhető, az íródeákkal történő azonosíthatósága verseiből kiragadott részletekkel (''Palota és kunyhó, Falu végén kurta kocsma'') és egy kevésbé ismert Schiller-versfordítása felidézésével történik. (''Ifjú a pataknál'') (9. versszak, szalmaviskós jelenet) Ezen Petőfi idézetekből „épített” menedékben élik életük hőseink.
:17) Vándor garabonciási jellemzéket kap az íródeák: tejterméket fogyaszt - ezt a garabonciás alaptulajdonságai közé sorolja ''Magyar Mythologiá''ja Ipolyi Arnoldnak - és ezután közvetlen a versben egy gyökeres időjárásbéli változást kell észrevennünk. (10-11. versszak határa) Ő az, aki vihart támaszt és az időjárás változásértváltozásáért „felel” a néphit szerint. (Ipolyi A. u.o.) Egyik festett kazettás mennyezetű templomunk mennyezetkazettáján, sárkányon látunk lovagolni egy Sándort! Sárkányon lovagolni is a garabonciás szerepköre.
:18) A világ garabonciásaként Petőfi is okozott egyszer ilyen vihart: 1848-49-es forradalom és szabadságharc kirobbantására gondolunk konkrétan.
:19) Utána az íródeák-Petőfi mint a kámfor tűnik el a versből. (Mint Petőfi a ködben…)