„Kertészet/Madarak/Galambfélék” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
[[Fájl:bristol.zoo.white.naped.pheasant.pigeon.arp.jpg|thumb|right|200px|[[Fácángalamb]] ''(Otidiphaps nobilis)'']]
 
A '''galambfélék''' ''(Columbidae)'', vagy közismert nevükön '''galambok''', a [[madarak]] osztályának [[galambalakúak]] ''(Columbiformes)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]] tartozó [[család (rendszertan)|család]]. 42 [[nem (rendszertan)|nem]] és 313 [[faj]] tartozik a családba.
 
Többnyire tipikusan búgó hangúak, termetük a [[rigó]]tólrigótól a [[lúd]]nagyságiglúdnagyságig terjed. [[Erdő]]benErdőben, részben sziklás vagy a szárazföldi területen élő, ügyesen repülő madarak. A galambalakúak [[monogám]] módon élnek, a hímek ugyanúgy költenek, mint a nőstények. Egy-két fiókájuk fészeklakó, a szülők túrószerű begytejjel táplálják őket.
 
A párban élő galambfajok szokásos neve a [[magyar nyelv]]területennyelvterületen a ''gerle'' (gerlepár, gerlicepár). A [[vadgerle|vadgerlét]] ''(Streptopelia turtur)'' és a [[balkáni gerle|balkáni gerlét]] ''(Streptopelia decaocto)'' ''vadgalambnak'' is nevezik.
 
A tipikus galambok (a [[galambformák]] alcsaládjának fajai) elsősorban [[mag]]evőkmagevők, a magokat a talajról szedegetik fel és azokat erős [[zúza|zúzájuk]] őrli meg. Egyes évszakokban fogyaszthatnak zöld leveleket, rügyeket, [[virág]]okatvirágokat és kevés [[gyümölcs]]ötgyümölcsöt is. Táplálkozásuknál fogva több faj komoly mezőgazdasági kártevővé válhat, mind az érő termés fogyasztásával, mind az elvetett mag kiszedegetésével. A [[gyümölcsgalambformák|gyümölcsgalambok]] szinte kizárólag erdei gyümölcsök húsos részeivel táplálkoznak.
 
A leggyakoribb képviselőjük a [['''házigalamb]]''' ''(Columba livia domestica)'', a [['''szirti galamb]]''' ''(Columba livia)'' háziasított [[alfaj]]a. E madarak sokfelé visszavadultak és a Föld szinte minden nagyobb településén megtalálhatóak, olykor több ezres nagyságrendben is. Szabadon költenek és fokozatosan visszaütnek a szirti galamb külsejére. Gyakran kellemetlenné válnak, mert a házak falait bepiszkítják ürülékükkel, kicsipegetik a kötőanyagot a háztetők kúpcserepei közül. Ennél fontosabb azonban, hogy terjesztenek bizonyos fertőző betegségeket, így az [[ornitózis]]t, a [[papagájkór]]hoz hasonló betegséget. Ezért hadat is üzennek a galamboknak, de ennek még sehol nem volt tartós eredménye.
 
A galambféléken kívül néha „galambnak” neveznek még két kihalt röpképtelen madárfajt, a [['''Mauritius-szigeti dodó]]tdodót''' („dodógalamb”) és a [['''Rodrigues-szigeti galamb]]otgalambot''' vagy '''remetegalambot''' is, ezeket azonban [[állatrendszertan|rendszertanilag]] a [[galambalakúak]] rendének külön családjába, a [['''dodófélék]]''' ''(Raphidae)'' közé sorolják.
 
== Elnevezésük ==
A [[magyar nyelv|magyar]] '''''galamb''''' szó az azonos jelentésű [[latina nyelv|latin]] ''columba'' szó [[olasz nyelv|északolasz]] [[dialektus|dialektális]] ''golomba'' alakjából származik [[szláv nyelvek|délszláv]] közvetítéssel.<ref name=etim>Tótfalusi István: Magyar Etimológiai Nagyszótár 2002. Arcanum DVD Könyvtár 2. ISBN 963-9374-12-1</ref> A latin szó él családnévként [[Kolumbusz Kristóf|Kolumbusz]] nevében (latin ''Christophorus Columbus'', azaz „Galamb Kristóf”), a nagy felfedező nevén keresztül pedig a [[Dél-Amerika|dél-amerikai]] ország, [[Kolumbia]] nevében, de ez a jelentése például a tévésorozatból ismert [[Columbo]] felügyelő nevének is. A magyar ''galamb'' szó is több település nevében szerepel, mint [[w:Galambok]] ([[Magyarország]]), [[w:Galambos]] ([[Kárpátalja]]), [[w:Galambod]] és [[w:Nagygalambfalva]] ([[Erdély]]) és [[w:Galambóc]] ([[Szerbia]]).
 
A ''gerle'' szó régi alakja ''gerlice'' volt (népies alakváltozatai: ''gilice'', ''gilica''), amely szintén a délszláv nyelvekből származik. (A ''gerle'' neve [[szerb nyelv|szerbül]], [[horvát nyelv|horvátul]], [[szlovén nyelv|szlovénul]] egyaránt ''grlica''.)<ref name=etim/>
 
== Elterjedésük ==
A galambok szinte minden szárazföldi élőhelyen megtalálhatóak a trópusoktól a mérsékelt övi erdőkig, a sztyeppékig és félsivatagokig, a tüskés bozótosokig, a tenger szintjétől egészen a hóhatárig a [[Himalája|Himalájában]]. Legtöbbjük magevő, ezért rendszeresen inniuk kell. Ebből következően ritkán távolodnak el messzire a vízforrásoktól. A legtöbb faj fákon él, főként a lombkoronában, de talaj- és sziklalakó is akad köztük.
 
A fajok többsége állandó madár, de emellett jó repülő. Néhány faj viszont hosszú távú vonuló. Egyesek, főleg a száraz térségekben élők - mint az [['''álarcos gerle]]''' ''(Oena capenis)'' Afrikában és több ausztrál faj - kizárólag nomád életmódot folytatnak. Vannak évszakos vonulók is, mint az európai [['''vadgerle]]''' ''(Streptopelia turtur)'', amely a Szaharától délre húzódó [[Száhel|Száhel-övezetben]] tölti a telet. Hozzá hasonlóan [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]] a [['''sirató gerle]]''' ''(Zenaida macroura)'' vonul fészkelőhelyéről télire [[Mexikó]]baMexikóba.<ref name=autogenerated1>Baptista, L. F.; Trail, P. W. & Horblit, H. M. (1997): Order Columbiformes. In: del Hoyo, J.; Elliott, A. & Sargatal, J. (editors): Handbook of birds of the world, Volume 4: Sandgrouse to Cuckoos. Lynx Edicions, Barcelona. ISBN 84-87334-22-9</ref>
 
== Rendszerezés ==
220 543

szerkesztés