„Növények/E/Európai ciprus” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
a KeFe átnevezte a(z) Növények/Európai ciprus lapot a következő névre: Növények/E/Európai ciprus
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
__NOTOC__
[[Kategória:DísznövényekGyógynövények]]
{{Növ-főcím}}
{{Növ-fejezetek}}
{{gyógynövénynövény-abc}}
<br />
[[Kép:|thumb|200px|right|]]
[[Fájl:Med Cypress.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Európai ciprus]]
[[Fájl:Cupressus sempervirens.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Tobozai]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Cupressus sempervirens|-}}
{{drog|Cupressus strobulus|}}
{{népies|}}
{{népies|örökzöld ciprus}}
<br />
A ciprusfélék családjának névadó faja. A keleti Mediterráneumban őshonos, emellett Iránban van egy elszigetelt populációja. Kis-Ázsiából még az ókorban betelepítették Itáliába, ahol kivadulva a legjellegzetesebb mediterrán örökzölddé vált, mára az egész Mediterráneum meghatározó, tájalkotó fája.
 
:A jellegzetesen mediterrán növényt dísznövényként termesztik, vagy szélfogó sövényként ültetik. A szürkés-vörös kérgű fának kis, párosan átellenesen álló, háromszög alakú pikkelylevelei 4 sorban, tetőcserépszerűen egymásra borulnak, és az egész ágat beborítják. A leveleken nincs fehér rajzolat, illatuk gyantás, édes.
 
:A termős virágzatokból fejlődnek éretten fényes aranybarna, dió méretű tobozai. A horgas csúcsú tobozpikkelyek eleinte húsosak, deres-zöldek, majd megfásodnak. A meszes talajt kedveli.
 
:Eredeti termőhelyein széles koronájú és oszlopos változatai is nőnek, a kertészetek főleg ez utóbbiakat kínálják. Magyarországon többnyire nem elég télálló, szélvédett, melegebb, száraz helyeken azonban ismert néhány, hosszú ideje sikeresen áttelelő példány. A leginkább éppen ciprusairól és cédrusairól ismert badacsonytomaji településrészén, a Folly arborétumban nő egy közel százéves példánya.
 
{{tartalmaz|}}
:
 
{{gyógyhatása|Az oligomer flavonok enzimgátló hatásúak. Ez a laboratóriumi körülmények között bizonyított tulajdonság magyarázza érvédő szerepüket a visszérbetegségek kezelésében. }}
:
 
{{felhaszn|Mivel hatékonynak bizonyult valamennyi visszér-elégtelenség ellen, tobozát lábdagadás, visszértágulat és aranyér kezelésére ajánlják. Gyakran használják vadgesztenyével és őszi csodamogyoróval együtt.}}
 
:Sötét lombú örökzöldként az antik mitológiában egyike volt a halhatatlanság szimbólumainak, ekként a meghaló és feltámadó napistenek (Phaetón, Küparisszosz) fájának tartották. A gyász és a halál jelképeként az ókor óta gyakran ültetik a temetőkben Kínától Spanyolországig. A keresztény ikonográfiában egyrészt a Paradicsom és az örök élet jelképe, egy másik jelentésében pedig a bölcsesség és a kiválasztottság jeleként Szűz Mária szimbóluma A görögöktől átvett módon a halál és a gyász ábrázolására is használták, használják.
{{ellenjav|A ciprustoboznak semmilyen mérgező hatását nem mutatták ki.}}
<br/>
{{lásd|[[Növények/Növények gyógyhatása/A/{{SUBPAGENAME}}|Gyógyhatása]]|| | | }}
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
<br />
</div></div></div>
{{Gyógynövények-trt}}
{{Gyógyhatás-trt}}
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/E/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
</div></div></div>
{{Kert fejezetek}}
{{portál|Növények}}