„Heraldikai lexikon/Címerköltő” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
15. sor:
Tágabb értelemben ide sorolható minden olyan mű, mely a címerekkel foglalkozik, mint például Horneck Ottokár színes krónikája. {{Hl|Conrad von Mure}} ugyancsak rímpárokkal írta le a {{Hl|címer}}eket, melyek között a magyar királyé is megtalálható. [[Gelre]] herold versben és képben is megörökítette Nagy Lajos király címerét.
Janus Pannonius Mátyás királlyá választásáról írt verset (1458), melyben a címerét és zászlóját is megemlíti.
<!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --><center>
<div class="keretbal" style="width:85%; border:1px; background-color:#ebf9fe">
<big>
Mátyás megválasztása<br>
Magyarország királyává
Hogy Magyarország trónján megpillantja a holló<br>
Mátyást, örvend, s így károg az ősi madár:<br>
én, akit atyjának lobogóin vittek a harcba, <br>
átadnám örömest már a helyem, s ha talán <br>
én lehetek Mátyás zászlója s címere éke, <br>
több lesz mindennél és becsesebb ez a kegy.<br>
(Kálnoky László fordítása)
</big>
</div></center>
<!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE -->
A lengyel királyi udvarból Budára érkezett Filippo Buonaccorsi, avagy Callimachus (1437–1496), itáliai származású humanista egyik versében Mátyás gyémántját ellenfele, Frigyes német-római császár heraldikai állatához, a sashoz hasonlítja, s a versenyben természetesen most is a magyar király jelvénye győzedelmeskedik. A gyémánt ugyanis mind az idő gyors múlását, mind a természeti csapásokat, így a villámokat is kibírja, még a tűz sem árt neki, minden ércet képes megmunkálni, s főnixként újjászületve, a használattól még fényesebben ragyog. Az öregedő sas ellenben már csak ványadtan csipkedi csőrével a gyors dámvadakat, s hajlott kora miatt karmai is letörtek, testét már képtelen a magas égbe emelni, karmainak hegye visszahajlott, s így nem képes táplálékába mélyeszteni. Ezért azt ajánlja neki a költő, hagyjon fel a fejedelmek győzhetetlen dísze, az apollóni sugarakkal ragyogó
| |||