„Gyógynövény/Gyógyhatása/T/Tarackbúza” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
9. sor:
{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }}
{{latin|Elymus repens|-}}
{{drog|Agropyri repentis rhizoma, Graminis rhizoma|Agropyri repentis flos }}
{{népies|tarackbúza, ebgyógyítófű, tarackfű, tarack. Viccesen Hungaricus taraccusnak is nevezik.}}
<br/>
A közönséges tarackbúza () az egyszikűek osztályának perjevirágúak rendjébe, ezen belül a perjefélék családjába tartozó gyom-, és gyógynövény. Több méter hosszú és elágazó tarackjait, virágzás (Agropyri repentis flos) idején (június–augusztus) gyűjtik, rendszerint gyomos területekről szántás után boronával szedik össze. A tarackos gyökértörzset (Agropyri repentis rhizoma), a levélmaradványoktól és gyökerektől megtisztítva napon szárítják. (beszáradás 2,5:1).
 
{{tartalmaz|3-8% polifruktán (inulinszerű triticin), 10% nyálka-poliszacharid, szaponin, 2-3% cukoralkohol (mannitol, inozitol), 0,01-0,05% illóolaj, agropyren poliin, vanillosid, fenilkarbonsavak, kovasav, almasav, szilikátok. 50% szénhidrát→ 4-8% triticin-tartalmú, szaponin, vanilin glikozida, emulzin enzim, nyálka, A- és B-vitamin, 1,5% zsírosolaj, káliumsó, kevés illóolaj, 3% fruktóz, levulóz, 10% gumiszerű (nitrogén-tartalmú) anyag }}
19. sor:
:
 
{{felhaszn|A tarackbúza mérsékelt égövi területeken gyakori. Magyarországon felhagyott kultúrák, erdőterületek és szántók gyomtársulásainak tömegesen előforduló, társulásalkotó gyomnövénye. A tarackbúza legelőkön, réteken, kopár területeken igen gyakori. Gyakori és kifejezetten terhes gyomnövény. Közismertek a föld alatti, világos színű tarackjai, amelynek minden darabja újból teljes értékű növényt képes kihajtani. }}
{{felhaszn|}}
 
: