„Gomba/Ehető gombák/Duglász-fenyőtinóru” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor:
 
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Suillus lakei| -}}
Korábban:
{{népies|-}}
A duglász-fenyőtinóru () a gyűrűstinórufélék családjába tartozó, a duglászfenyővel gyökér-kapcsolt, Észak-Amerikában őshonos, ehető gombafaj.
 
Étkezési érték: '''ehető gomba'''.
:
A duglász-fenyőtinóru kalapja 4-8 cm átmérőjű, alakja kezdetben félgömbszerű, majd majdnem laposan kiterül. Felülete fiatalon nemezes, szálas, később pikkelyesen felszakadozó. Nedvesen tapadós felületű, a peremén gyakran fehéres burokmaradványok maradnak. Színe rőt barnásvörös, májvörös, a pikkelyek között sárgás. Húsa puha; krémsárga, a kéregben húsrózsás színű, a tönkben zöldeskékre színeződhet. Íze enyhe, szaga gyümölcsös.
'''Kalapja'''
 
:
Tönkhöz nőtt vagy kissé lefutó termőrétege csöves, a pórusok viszonylag tágak, megnyúltan szögletesek. Színe sárga, sérülésre barnul.
'''Tönkje'''
 
:
Spórapora barna. Spórái ellipszis vagy orsó alakúak, simák, méretük 8,5-10 x 4-5 μm.
'''Spórapora'''
 
Tönkje 4-8 cm magas és 1-2 cm vastag. Alakja hengeres, a tövénél elvékonyodó. A fiatalon szálas, gyapjas burok elszakadva övszerű gyűrű alakjában marad vissza, felette a lefutó pórusoktól hálózatosan díszített, alatta hosszan szálas. Színe a kalapéhoz hasonló.
:
== Hasonló fajok ==
:A csövestönkű fenyőtinóru hasonlíthat hozzá, de az csak vörösfenyő alatt nő.
:-
 
'''Elterjedése és termőhelye'''
:Észak-Amerika nyugati felén honos. Magyarországra és néhány másik európai országba a betelepített duglászfenyővel került, ritka.
 
Kizárólag duglászfenyővel létesít gyökérkapcsoltságot. Nyár végén-ősszel terem.
 
 
33 ⟶ 41 sor:
{{Forrás|Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve|Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék}}
{{forrás|[http://www.terra.hu/gomba/index.html TERRA Alapítvány] |}}
{{commonskat|Suillus lakei|{{SUBPAGENAME}}}}