„Heraldikai lexikon/András-kereszt” változatai közötti eltérés

{{Heraldikai lexikon/névváltozatok|Szent András-kereszt, harántkereszt, keresztbe átvonuló két csikolat (fascia) (Nagy Iván IV. 11.), két rézsutosan huzott szelemen által keresztet mutat (Nagy Iván IX. 756.), egyenszárú haránt, vagy sz. András kereszt (Andreasoder Schrägkreuz) (Csoma, Magyar sirkövek Turul 1888/4.[http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/myfiles/htmls/turul/1887-88xw/1887-88xw.html]), ferde kereszt (Kat.Lex: András csz.[http://lexikon.katolikus.hu/A/Andr%C3%A1s.html]), burgundi kereszt <természetes ágakból>, átlós kereszt

 

fr: sautoir, croix de Saint-André, croix de Bourgogne, en: saltire, saltier, X-shaped cross, de: Andreaskreuz, Schragen, Zwerchkreuz, cs: svatoondřejský kříž, la: crux decussata, crux Andreana, crux Burgundica}}

 

Az ''András-kereszt'' vagy harántkereszt a címertanban a [[mesteralak]]ok közé tartozó [[heraldika]]i jelkép. Két [[harántpólya|harántos pólyából]] áll. A nevét [[Szent András]] apostolról kapta, akit Patrasban egy ilyen kereszten feszítettek meg. Már nagyon korán keresztény vallási jelkép lett. A görög X (chi) betű Krisztus nevének rövidítése volt. Késbb ez részben Szt. András apostol ikonográfiájában jelent meg több országban, mint pl. a skót, brabanti, braunschweigi, hohensteini és orosz címereken és pénzeken. Az András-keresztet mint Szt. András keresztjét először 1169-ben, egy tropár-illusztrációban ábrázolták, még merőleges szárakkal.