|
== '''A vízinövények =='''
A vízi életmódhoz igen sokféle, rendszertanilag meglehetősen távol álló családok növényei és igen különböző módokon alkalmazkodtak. A [[Magyarország vízi növénytársulásai|hazai]] vízi növénytársulásokban összesen 67 faj vesz részt 31 nemzetség és 21 család képviseletében.
* [[májmohák]] – 2 faj,
Egyik víztükörről a másikra főleg a vándormadarak közreműködésével terjednek, de csak rövidebb távokon, mert a növény a levegőben gyorsan kiszárad és elpusztul.
== '''A vízinövények alaktani csoportjai =='''
A rendszertani sokféleségből adódóan a vízinövények felépítése igen változatos, és ez a változatosság jelentősen meghatározza a társulások szerkezetét. A vízinövényeket [[Hans Luther]] (1949) nyomán három nagy csoportra osztjuk aszerint, hogyan kapcsolódnak az aljzathoz; a részletes felosztást [[Gustaf Einar Du Rietz]] (1930) alapján ismertetjük.
'''1.''' A [[haptofita növény|haptofita]] ''(haptophyta, haptofiton)'' vagy tapadó növények nem gyökereznek, hanem a vízben levő különböző élő és élettelen tárgyakra tapadva bevonják azokat. Jellemzően ilyenek az [[algák]] és a [[vízi zuzmók]], továbbá a [[mohák]] (pl. ''Fontinalis, Cinclidotus, Scapania undulata''). Európában nem ismerünk ilyen jellegű magasabb rendű növényt, de a trópusiak közül ilyen az [[örvényvirágfélék]] családja (Podostemaceae), továbbá a [[perjefélék]] [[Japán]] és [[Észak-Amerika]] [[csendes-óceán]]i partvidékein gyepalkotó ''[[Phyllospadix]]'' nemzetsége.
'''2.''' A [[rizofita növény|rizofita]] ''(rhizophyta, rizofiton)'' vagy gyökerező vízinövények a folyó- és állóvizek medrében gyökereznek. Ide tartoznak:
* a [[Csillárkamoszatok|csillárkák]] ''(Charophyta)'',
* a [[valódi zöldmoszatok]] ''(Chlorophyta)'' ''Vaucheriaceae'' és a ''Caulerpa'' nemzetsége,
* a felsőbbrendű vízinövények túlnyomó része.
'''Hét típusukat különböztetjük meg:'''
** '''stratiotid típus''': A [[szapropél]]ben számos mellékgyökérrel tapadó vízinövények. Vegetatív testük részben kiemelkedik a vízből. Télen az aljzatra süllyedve turióval vagy téli rügyekkel telelnek át (''Stratiotes'' stb.);
** '''elodeoïd típus''': A vízfenéken gyökerező, hosszú, leveles hajtást fejlesztő vízinövények, úszó levelek nélkül. Alcsoportjai:
*** '''''potamoid altípus''''', avagy szoros értelemben vett elodeoïdok
**** osztatlan levelekkel (''Elodea spp.'', a ''Callitriche'' nemzetség ''Pseudocallitriche'' fajsora,'' Ruppia, Zannichellia, Najas'' és a legtöbb ''Potamogeton'' faj,
**** fűszerűen szálasak vagy fonalas levelekkel (parvopotamidok),
**** hosszabb hajtásukkal és szélesebb leveleikkel (magnopotamidok).
*** '''''myriophylloid altípus''''': finoman osztott levelekkel, ''(Myriophyllum spp., Hottonia palustris, Ranunculus circinatus stb.)'';
** '''batrachioid típus''': A meder fenekén gyökerező vízinövények, amelyek alámerült és úszó levelei eltérő alakúak ([[mocsárhúr]] ''Callitriche'' nemzetség ''Callitriche'' fajsora, a [[Boglárka (növénynemzetség)|Boglárka]] ''Ranunculus'' nemzetség ''Batrachium'' alnemzetségének legtöbb faja). Az alámerült levelek többnyire szálasak, lándzsásak vagy igen finom sallangokra tagoltak;
** '''''nymphoid típus''''': A vízfenéken gyökerező vízinövények el nem ágazó és többnyire levéltelen hajtással, nagy, feltűnő úszó levelekkel és (ritkán) nagy, alámerült levelekkel ([[tündérrózsa]] ''Nymphaea'', [[tavirózsa]] ''Nuphar'', ''Nymphoides'', [[Úszó békaszőlő]], ''Potamogeton natans'', Polygonum amphibium f. natans, [[Lápi békabuzogány]] ''Sparganium minimum'');
** '''trapoid típus''': Talajon gyökerező egyéves vízinövények hosszú, elágazó hajtással, úszó levélrózsával és szálas, lehulló, alámerült levelekkel pl. [[Sulyom]] ''Trapa natans'');
** '''vallisnerioid típus''': A meder fenekén kúszó gyöktörzzsel rögzült vízinövények rövid hajtással és hosszú, szalagszerű, nyalábban vagy rózsában álló levelekkel ([[csavarthínár]] ''(Vallisneria spiralis)'', ''Zostera nana'' stb.);
** '''isoëtoid típus''': Nagyrészt amfibikus (kétéltű), gyökerező vízinövények rövid hajtással vagy gyöktörzssel; merev, tű- vagy szittyószerű tőlevelekkel (''Isoëtes spp., Pilularia, Litorella, Lobelia dortmanna, Eleocharis acicularis, Eleocharis parvula'' stb.).
'''3.''' A [[planofita növény|planofita]] ''(planophyta, planofiton)'' növények szabadon úsznak vagy lebegnek a vízben. Méretük szerint két alcsoportba osztják őket:
* a planktofitonok (planktophyta) mikroszkopikus,
* a pleusztofitonok (pleustophyta) nagyobb termetű vízinövények, amelyeknek négy típusát különböztetjük meg:
** '''lemnoid típus''': kis, szabadon úszó vízinövények ([[Apró békalencse]], ''Lemna minor'', [[púpos békalencse]] ''Lemna gibba'', [[gyökértelen vízidara]] ''Wolffia arrhiza'', [[Moszatpáfrány]] ''Azolla caroliniana'', ''Ricciocarpus natans'' stb.). Ezek a szervezetek a ''Ricciocarpus'' nemzetség kivételével a tápanyagban gazdag vizeket részesítik előnyben;
** '''riccielloid típus''': kis, közvetlenül a felszín alatt szabadon lebegő vízinövények ([[Keresztes békalencse]] ''Lemna trisulca'', [[Úszómoha]] ''Riccia fluitans'' stb.). Ezek a szervezetek a tápanyagban szegény, [[disztróf]] vagy gyengén [[oligotróf]] vizeket kedvelik;
** '''ceratophylloid típus''': nagy, többnyire sallangosan osztott levelű, szabadon lebegő vízinövények, úszó levelek nélkül. Néhány faj színtelen iszaphajtással lehorgonyozhat. Nyáron a felszínhez közel helyezkednek el, ősszel a fenékre süllyedve tartós rügyekkel, vagyis turiókkal telelnek át. ([[Tócsagaz]] ''Ceratophyllum spp.'', a legtöbb [[Rence]] ''Utricularia'' faj stb.).
** '''hydrocharoid típus''': szabadon úszó vízinövények speciális úszó levelekkel és különleges áttelelő szervekkel (téli rügyekkel vagy sporokarpiummal – [[Békatutajfélék]] ''Hydrocharis spp., [[Vízinövények]] Salvinia spp.'' stb.).
A mérsékelt övi Európa növénytársulásait a rizofitonok és pleusztofitonok uralják.
| 
