„Növények/V/Vízinövények” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
6. sor:
[[File:Békalencse.jpg|thumb|Vizi növények a Tündértó mellett]]
 
A vízi [[növénytársulás]]oknövénytársulások viszonylag fajszegények, de az egyes társulások meglehetősen gyorsan váltják egymást.
 
 
'''A vízinövények'''
21 ⟶ 20 sor:
A rendszertani sokféleségből adódóan a vízinövények felépítése igen változatos, és ez a változatosság jelentősen meghatározza a társulások szerkezetét. A vízinövényeket [[Hans Luther]] (1949) nyomán három nagy csoportra osztjuk aszerint, hogyan kapcsolódnak az aljzathoz; a részletes felosztást [[Gustaf Einar Du Rietz]] (1930) alapján ismertetjük.
 
'''1.''' A [[w:haptofita növény|haptofita]] ''(haptophyta, haptofiton)'' vagy tapadó növények nem gyökereznek, hanem a vízben levő különböző élő és élettelen tárgyakra tapadva bevonják azokat. Jellemzően ilyenek az [[w:algák]] és a [[w:vízi zuzmók]], továbbá a [[w:mohák]] (pl. ''Fontinalis, Cinclidotus, Scapania undulata''). Európában nem ismerünk ilyen jellegű magasabb rendű növényt, de a trópusiak közül ilyen az [[w:örvényvirágfélék]] családja (Podostemaceae), továbbá a [[w:perjefélék]] [[Japán]] és [[Észak-Amerika]] [[csendes-óceán]]ióceáni partvidékein gyepalkotó ''[[w:Phyllospadix]]'' nemzetsége.
 
'''2.''' A [[w:rizofita növény|rizofita]] ''(rhizophyta, rizofiton)'' vagy gyökerező vízinövények a folyó- és állóvizek medrében gyökereznek. Ide tartoznak:
* a [[w:Csillárkamoszatok|csillárkák]] ''(Charophyta)'',
* a [[w:valódi zöldmoszatok]] ''(Chlorophyta)'' ''Vaucheriaceae'' és a ''Caulerpa'' nemzetsége,
* a felsőbbrendű vízinövények túlnyomó része.
 
36 ⟶ 35 sor:
* hosszabb hajtásukkal és szélesebb leveleikkel (magnopotamidok).
* '''''myriophylloid altípus''''': finoman osztott levelekkel, ''(Myriophyllum spp., Hottonia palustris, Ranunculus circinatus stb.)'';
* '''batrachioid típus''': A meder fenekén gyökerező vízinövények, amelyek alámerült és úszó levelei eltérő alakúak ([[w:mocsárhúr]] ''Callitriche'' nemzetség ''Callitriche'' fajsora, a [[w:Boglárka (növénynemzetség)|Boglárka]] ''Ranunculus'' nemzetség ''Batrachium'' alnemzetségének legtöbb faja). Az alámerült levelek többnyire szálasak, lándzsásak vagy igen finom sallangokra tagoltak;
* '''''nymphoid típus''''': A vízfenéken gyökerező vízinövények el nem ágazó és többnyire levéltelen hajtással, nagy, feltűnő úszó levelekkel és (ritkán) nagy, alámerült levelekkel ([[w:tündérrózsa]] ''Nymphaea'', [[w:tavirózsa]] ''Nuphar'', ''Nymphoides'', [[w:Úszó békaszőlő]], ''Potamogeton natans'', Polygonum amphibium f. natans, [[w:Lápi békabuzogány]] ''Sparganium minimum'');
* '''trapoid típus''': Talajon gyökerező egyéves vízinövények hosszú, elágazó hajtással, úszó levélrózsával és szálas, lehulló, alámerült levelekkel pl. [[w:Sulyom]] ''Trapa natans'');
* '''vallisnerioid típus''': A meder fenekén kúszó gyöktörzzsel rögzült vízinövények rövid hajtással és hosszú, szalagszerű, nyalábban vagy rózsában álló levelekkel ([[csavarthínár]] ''(Vallisneria spiralis)'', ''Zostera nana'' stb.);
* '''isoëtoid típus''': Nagyrészt amfibikus (kétéltű), gyökerező vízinövények rövid hajtással vagy gyöktörzssel; merev, tű- vagy szittyószerű tőlevelekkel (''Isoëtes spp., Pilularia, Litorella, Lobelia dortmanna, Eleocharis acicularis, Eleocharis parvula'' stb.).
 
'''3.''' A [[w:planofita növény|planofita]] ''(planophyta, planofiton)'' növények szabadon úsznak vagy lebegnek a vízben. Méretük szerint két alcsoportba osztják őket:
 
* a planktofitonok (planktophyta) mikroszkopikus,
* a pleusztofitonok (pleustophyta) nagyobb termetű vízinövények, amelyeknek négy típusát különböztetjük meg:
* '''lemnoid típus''': kis, szabadon úszó vízinövények ([[w:Apró békalencse]], ''Lemna minor'', [[w:púpos békalencse]] ''Lemna gibba'', [[gyökértelen vízidara]] ''Wolffia arrhiza'', [[w:Moszatpáfrány]] ''Azolla caroliniana'', ''Ricciocarpus natans'' stb.). Ezek a szervezetek a ''Ricciocarpus'' nemzetség kivételével a tápanyagban gazdag vizeket részesítik előnyben;
* '''riccielloid típus''': kis, közvetlenül a felszín alatt szabadon lebegő vízinövények ([[Keresztes békalencse]] ''Lemna trisulca'', [[w:Úszómoha]] ''Riccia fluitans'' stb.). Ezek a szervezetek a tápanyagban szegény, [[w:disztróf]] vagy gyengén [[w:oligotróf]] vizeket kedvelik;
* '''ceratophylloid típus''': nagy, többnyire sallangosan osztott levelű, szabadon lebegő vízinövények, úszó levelek nélkül. Néhány faj színtelen iszaphajtással lehorgonyozhat. Nyáron a felszínhez közel helyezkednek el, ősszel a fenékre süllyedve tartós rügyekkel, vagyis turiókkal telelnek át. ([[w:Tócsagaz]] ''Ceratophyllum spp.'', a legtöbb [[w:Rence]] ''Utricularia'' faj stb.).
* '''hydrocharoid típus''': szabadon úszó vízinövények speciális úszó levelekkel és különleges áttelelő szervekkel (téli rügyekkel vagy sporokarpiummal – [[w:Békatutajfélék]] ''Hydrocharis spp., [[Vízinövények]] Salvinia spp.'' stb.).
 
A mérsékelt övi Európa növénytársulásait a rizofitonok és pleusztofitonok uralják.