„Növények/P/Perzsa veronika” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) a KeFe átnevezte a(z) Növények/Perzsa veronika lapot a következő névre: Növények/P/Perzsa veronika |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
{{Kert-főcím}}
{{Kert fejezetek}}
[[Fájl:Veronica persica sl1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Perzsa veronika]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }}▼
{{cím2|Perzsa veronika}}
{{latin|Veronica persica|- }}
A perzsa veronika az ajakosvirágúak rendjébe, ezen belül az útifűfélék családjába tartozó faj. Általában tavasszal csírázó egynyári gyomnövény.
: Délnyugat-Ázsiában őshonos, onnan terjedt el valamennyi kontinensen. Csaknem egész Európában megtalálható – Magyarországon főképp a Dunántúlon fordul elő.
: Egyéves, heverő, felemelkedő szárú, 10–30 centiméter magas növény. Szára erőteljes, nem gyökerezik le. Háromszögű vagy tojásdad, rövid nyelű leveleinek széle csipkés vagy mélyen fűrészes.
: Azúrkék virágai hosszú kocsányok végén nyílnak. A párta 8–12 milliméter széles, élénk égszínkék, alsó ajka olykor világosabb vagy fehér. A tok majdnem lapos, jóval szélesebb a hosszánál.
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}▼
: A magok kb. 2 mm hosszúak, pajzs alakúak, hátoldaluk keresztben erősen ráncos. Egy növény kb. 50-100 magot terem. Ezek a talajban több, mint 50 évig megőrzik csírázóképességüket.
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]▼
A csírázás 2–5oC-on történik, az optimális hőmérséklet 15–25°C.
: Szántókon, tarlókon, utak szélén, kertekben, ártereken, gyomtársulásokban, kapás növények között települ meg; Közép-Európában mintegy 1700 méteres tengerszint feletti magasságig hatol fel. Az üdébb, tápanyagban gazdag vályog- vagy agyagtalajokat kedveli.
: Márciustól június végéig virágzik.
▲{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}
<br />
</div></div>
{{Gyomnövények-trt}}
{{portál|Gomba||Növények||Kertészet}}
| |||