„Szakácskönyv/Növények/A zöldségfélékről általában” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
28. sor:
:A zöldségfélék az emberi táplálkozásban nem csak [[w:biológia|biológia]]i [[w:energia|energia]]forrást jelentenek, hanem az emberi szervezet számára kis energia-felvétel mellett sok biológiailag értékes tápanyagot is. Fogyaszthatók nyersen, sütve, főzve, párolva, önmagukban vagy más zöldségfélékkel, egyéb élelmiszerekkel együtt, így sokféle elkészítési módot kínálnak.
 
:Tartósítással, akár konzerválva, akár szárítva, akár mélyhűtvemély-hűtve, fogyasztási idejük meghosszabbítható. :A zöldségfélék szárazanyag tartalma 5-25%-között ingadozik, melynek túlnyomó többsége szénhidrát. [[w:Ásványi anyagok|ÁsványianyagÁsványi anyag]]-tartalmuk 1% körül van.
 
:A legtöbb zöldségféle [[w:Fehérje|fehérjében]] szegény, kivétel a [[w:borsó|borsó]], a [[w:bab|bab]] és a [[w:földimogyoró|földimogyoró]], melyek 4-6%-ot tartalmaznak. Bennük a [[w:Vitamin#B12-vitamin|B12-]] és a [[w:Vitamin#D-vitamin|D-vitamin]] kivételével az összes vitamin előfordul.
38. sor:
 
:A [[w:sav|sav]]ak a zöldségfélék ízének meghatározásában játszanak szerepet, de ez nem okoz minden esetben savanyúság érzetet. Például a [[w:sóska|sóska]] és a [[w:spenót|spenót]] szárazanyagának savtartalma egyaránt 10%, de a spenótban ez kötött állapotban van, ezért nem érezzük savanyúnak. A sóskában [[w:oxálsav|oxálsav]] található, a többi zöldségfaj savtartalmának nagyobb része alma-, illetve citromsav. Fontos még, hogy általában az érés folyamán a savtartalom csökken.
|}<br />
</div></div>
{{zöldségfélék}}