„Heraldikai lexikon/Színtörvény” változatai közötti eltérés

A heraldikában az a szabály, hogy színre szín és fémre fém nem helyezhető. Magyarországon a megfogalmazása már Pápai Páriz Ferenc 1695-ben megjelent címertani munkájában is szerepel: „Color colori non potest superstrui; nec metallo debet induci metallum: quae perpetua est regula Heraldicorum”. (168. lap) Immanuel Webernél: "ne metalla metallis, colores coloribus inscribantur" (1636. 40.).

 

A magyar heraldikában nagyon gyakori ezen szabály megszegése, ami itt már nem a címerek antiheraldikus jellegét képezi, hanem a magyar heraldika egyik jllegzetességének, egyfajta kvázi magyar heraldikai szabálynak is tekinthető. A címerek nagy részénél a színtörvény megsértését a magyar címeres levelek címerleírásai úgy küszöbölik ki, hogy a pajzsmezőben látható címerképet „természetes színűnek” mondják, ami kivételt képez a színtörvény alól. Egyes külföldi heraldikusok a magyar heraldika színtörvényének megsértését úgy magyarázzák, hogy a magyar heraldikában (és a közép európai heraldikában) prémnek tekintik a vörös és a fekete színt, és a prémekre szintén nem vonatkozik a színtörvény. A cseh (és néha a német) heraldikában van is adat arra, hogy a cobolyprémet feketével, a nyestprémet pedig vörössel jelölik.

 

 

'''A színtörvény nem vonatkozik''': a prémekre, pajzsfőre, pajzstalpra, rámára, telekre, fegyverzetre (pl. arannyal fegyverzett fekete sas), díszítésre (pl. vörös rózsákkal díszített kék cölöp), a mellék-címerábrákra (bár itt is ajánlatos betartani), a cölöpölt, vágott stb. alapra (pl. ezüsttel és kékkel vátott alapon kék oroszlán), a mellékjegyekre és a címertörést szolgáló jegyekre (tornagallér, származésjegy, stb.), a hivatali jelvényekre, a külső címerrészekre és tartozékokra (sisak, sisakdísz, sisakkorona, sisaktakarók, pajzstartók, címersátrak és -palástok, stb.). Tehát általában csak a pajzsra vonatkozik (de ott sem mindenhol), azon kívül nem érvényes.