„Kertészet/Tünethatározó/Foltosodást okozó baktériumok” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
14. sor:
 
== Kórokozók ==
{{latin|Pseudomonas syringae és| Xanthomonas campestris}}.
 
Mindkét betegség nemzetközileg ismert talajbaktérium.
 
: A '''Pseudomonas syringae''' baktérium többnyire nyugalmi időszakban minden csonthéjas ültetvényben előfordul vegetációs időszakban a növény felületén.

: A kórokozó sérüléseken keresztül jut be a növénybe. A háncsrészben kezd el felszaporodni, itt feléli a növény cukortartalékait, emellett jégmagképző fehérjét is termel, így a növény sokkal fagyérzékenyebb lesz.
 
: Kezdeti tünete, hogy a fás részeken enyhén besüppedő, hosszanti irányban nyújtott foltokat okoz. A foltról a kérget lefejtve azt tapasztaljuk, hogy a háncs és a kambium megbarnult, savanyú szagot áraszt, a folt szélén mézgaképződés tapasztalható. Gyakran előfordul, hogy a fa tavasszal ki sem hajt. Néha a baktérium felszaporodása lassú, ilyenkor nyár második felében a fa hirtelen elkezd sárgulni, a törzsön és a vázágakon spontán, nagy mennyiségben könnyezési nedv fakad, mely esetenként habos. Ilyen tünetek megjelenésekor azonnal távolítsuk égessük el az egész fát, mert a kórokozó őszre úgyis teljesen el fogja pusztítani, valamint a könnyezési nedvben nagy mennyiségben megtalálható, ahonnan rovarok segítségével más fákra is átterjed.
 
: A '''Xanthomonas''' fajok kezdetben zsírfoltszerű tüneteket idéznek elő. A betegség utolsó stádiumában az erek között nagyméretűnagy méretű, szabálytalan, barna nekrózisok keletkeznek, a foltok körül pedig kifejezett sárga udvar mutatkozik.

: A Xanthomonas campestris pv. phaseoli a „veszélyes kórokozók” közé tartozik. Magyarországon ez a faj a legjelentősebb.
 
== Gazdanövények ==
30 ⟶ 34 sor:
== Előfordulása ==
:Tünetek és más betegségekkel összetéveszthető jelek:
:Mindkét kórokozó kis (1-3 mm), sötét nekrotikus (elhalásos) foltokat okoz a leveleken, ahol a foltokat általában sárga gyűrű veszi körül, a szárakon és a levélnyeleken szabálytalan alakú sötét foltok jelennek meg. A foltok összeolvadhatnak, és így nagy elhalt területek jönnek létre, a levelek széle beszakadhat, és végül elpusztulnak. A levélen jelentkező tünetek alapján a két kórokozót nem lehet megkülönböztetni. Mindkét baktérium okozhat foltokat a gyümölcsön.

: A P.''Pseudomonas syringae'' által okozott foltok kicsik (1-2 mm), színük a sötétbarnától a feketéig változhat, néha sötétzöld gyűrűvel. Ezzel szemben az X.''Xanthomonas campestris'' által okozott foltok nagyobbak, barna színűek, hegszerűek, szélük kiemelkedik, de a középső rész besüpped.
:A leveleken jelentkező tünetek összetéveszthetők a szeptóriás levélfoltosság tüneteivel. A baktériumok inkább a fiatalabb leveleket támadják meg, míg a Septoria inkább az idősebb leveleket kedveli. A bakteriális foltokban nincsenek piknídiumok (fekete pontok).
 
 
== A betegség lefolyása ==
:Mindkét baktérium 2-3 évig is életben marad a talajban, növénymaradványokon és magokon. A magas páratartalom alapvető a baktériumok terjedéséhez ágyáson belül, szélfútta esőcseppek, aeroszolok, és a növényeknek az átültetés, gondozás, metszés és betakarítás során való érintése segítségével. A szövetek sérülése alapvető ahhoz, hogy a baktériumok bejussanak a növénybe. A P.''Pseudomonas syringae'' számára az alacsonyabb (18-24 °fok) hőmérséklet az optimális, míg az X.''Xanthomonas campestris'' magasabb (24-30 °fok) hőmérsékletet igényel.
 
 
 
49 ⟶ 54 sor:
:- ha a bakteriális üszkösödés egy adott táblában előfordult, a növénymaradványokat szántsuk be a talajba, hogy lebomlásukat meggyorsítsuk,
:- réztartalmú gombaölő szerekés a kasugamicin alkalmazása segíthet a növények egészségének megőrzésében
:- arra kell törekedni, hogy a nedvesség a lehető legrövödebblegrövidebb ideig legyen a növény felületen / délelőtti öntözés, ikersoros termesztés
:- a sorok az uralkodó széliránnyal párhuzamosan legyenek