„Címerhatározó/Tribell címer” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
46. sor:
'''Jurkovich:'''
 
1598. július 14-én kötötte meg a bérleti szerződést [Zólyomlipcse várára] Bécsben Tribel Gáspár (von Jarisch und auff Ivanovicz), lefizetvén a Rubigallus-örökösöknek az inscriptios összeget 50.502 írt 21 dénárt s még külön 5750 frt újabb kölcsönt. A következő évben megtartott országgyűlés 31. t.-c.-e kimondotta ugyan, hogy sem a lipcsei, sem más vár idegennek ne adományoztassék, de azért Rudolf királya törvény ellenére 1600. december 1-én Prágában kelt okmányában [Caspar] Tribelnek adományozta örökös birtokul Zólyomlipcsét. ... Tribel buzgó protestáns volt s az is maradt mindvégig.264 [264 A Tribel-család Sziléziából származott s ott is voltak birtokai Tribel Gergely valószínűleg mint bányatiszt jött Magyarországba s Rudolftól kapott a maga és Gáspár s Bálint fiai számára nemességet. (Fabricius Endre szíves közlése.)] Mint az uradalom tulajdonosa. nemcsak védelmében s pártfogásában részesítette protestáns alattvalóit, hanem templomokat, paplakokat s bizonyára iskolákat is épített felekezete számára. Kápolnát rendezett be magában a várban,265 ahol aztán Tornarius Illés tartotta az isteni tiszteletet.266 Zólyomlipcse községében is kápolnával bővítette ki a templomot, hogy az családjának sírboltul szolgáljon.267 Péterin Tribel idejéig nem volt paplak s csak egy kis kápolna; új paplakot épített tehát s kibővítette a kápolnát templommá, amelynek egyik ablakában most is láthatni címerét és nevének kezdőbetűit.268 Végül az ő alkotása még az olaszkai templom is.
 
Mint besztercebányai háztulajdonos270 és polgár érdeklődött a város ügyei iránt is s alkalomadtán támogatta istörekvéseiben.271 Utóbb azonban Zalwein György bíróval ellenkezésbe jutott s merő ellenséges érzületből Freudenreich Erhard pártjához csatlakozott, ahhoz a párthoz, amely szintén személyes indokokból vezérelve a városi tanáccsal helyezkedett szembe, annak ténykedését, gazdálkodását bírálta, a kormánynál feljelentette s nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a városalapító németségnek királyi privilégiumokkal biztosított jogain és kiváltságain rést ütve, a magyarok és tótok letelepedése és polgári jogszerzése — az országos törvény rendelkezése szerint is — itt tényleg lehetővé tétessék.