„Növények/V/Vadgesztenye” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
13. sor:
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Aesculus hippocastanum|}}
{{drog|Hippocastani albi flos ~ Hippocastani rubri flos, Hippocastani folium|Hippocastani cortex, Hippocastani semen ~ Castaneae equinae semen }}
|Hippocastani cortex, Hippocastani semen ~ Castaneae equinae semen }}
{{népies|bokrétafa, lógesztenye.}}
 
A vadgesztenye a szappanfavirágúak közé tartozó szappanfafélék családjának egyik legismertebb nemzetsége mintegy 15 fajjal. A nemzetség holarktikus – Észak-Amerikában több faja él, mint Európában. A fajok többsége a mediterrán éghajlatot kedveli, de némelyik (például a közönséges és a hússzínű vadgesztenye) a Kárpát-medencében is megél.
26. sor:
:Aknázómoly levélkártevője ellen rendszeresen kell védekezni, hazai állományai emiatt veszélyben vannak. Áprilisban, májusban virágzik. A kérget tavasszal gyűjtik, aprítják (beszáradás 3:1), a leveleket virágzás végén és fénytől védve szárítják (beszáradás 6:1), a magvakat a termés felnyílásakor (beszáradás 2:1).
 
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/V/{{SUBPAGENAME}}|BővebbenMit-mihez]]|||}}
 
'''Hatóanyag'''
 
{{tartalmaz| kb. 50% keményítőt tartalmazó magban 3-10% szaponin-glikozid (főleg escin-glikozidok, kb. 30-féle), flavonoidok, tannin, esculin és fraxin kumarinok, triterpének, szterolok. Kéregben főleg kumarin-glikozidok (esculin 0,7-7%, fraxin 1-2,6%), szaponin, catechin-tannin. Levélben és virágban flavonoidok, szterolok, tannin, kumarinok (esculin, scopolin, fraxin) }}
 
 
{{Gyógyhatása|A közönséges vadgesztenye az aranyér, a vénás és hajszálér-keringési elégtelenség, fényvédő esculint főleg a kéregből, a magból és a levélből vonják ki. - Kenőcsök, napolajok alkotórésze, kapillárisok falát erősíti. - A kéreg gyulladásos, aranyeres bántalmak enyhítésére szolgál. - Escintartalma miatt javítja a perifériás vérkeringést. - Külsőleg főleg kenőcsök formájában alkalmas visszérgyulladás, aranyeres bántalmak és visszeres ulcus cruris kezelésére ajánlott egyéb érerősítő növényekkel együtt, mint például a [[Növények/N/Nagylevelű csodamogyoró|nagylevelű csodamogyoró]], a [[Növények/K/Kanadai aranygyökér|kanadai aranygyökér]] és a [[Növények/Sz/Szilvalevelű bangita|szilvalevelű bangita]]. - A modern gyógyászatban felhasznált része a mag (korábban a kérgét és a levelét is használták, de ma már ez nem jellemző), amely nagy keményítőtartalma miatt takarmányként is használható.}}
 
:
<br />
{{Ellenjav|
: -}}
<br />
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/V/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|||}}
: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
<br />