„Növények/Sz/Szúrós csodabogyó” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
29. sor:
:Április-májusban nyílik, virágait rovarok porozzák be. Termése októberben érik meg, tél elején lehullik. A bogyókat különböző állatok eszik meg és a magvak ürülékükkel terjednek. A növény örökzöld hajtása már az első évben eléri teljes méretét, növekedése ezután leáll. Egy hajtása általában három évig él, aztán elpusztul.
 
{{felhaszn| Olaszországban és a Kaukázusban szérűseprűvé kötötték, innen eredeztetik nemzetségnevét (rus=mező; scopa=seprű, gally). Kertekben, parkokban dísznövényként ültetik, illetve piros bogyós örökzöld hajtásait a virágkötők díszítésre használják. - Magyarországon az 1950-70-es években tonnaszámra gyűjtötték a virágkötészet, koszorúkészítők számára.}}
 
{{gyógyhatása| Gyöktörzse érösszehúzó hatású szteroidszaponinokat (ruszkogenineket) és benzofuránokat tartalmaz, a népi gyógyászatban szárított formában érgörcsök, viszketés, duzzanatok, aranyér, máj- és vesebetegségek ellen és vízhajtóként alkalmazták. - A mai orvostudomány a krónikus vénaelégtelenség miatti diszkomfort (fájdalom, görcs, duzzadás, nehézláb-érzet) csökkentésére és az aranyér elleni készítmények összetevőjeként használja. - A kozmetikában a kozmetikai bőrproblémák (hajszálerek bevérzése, cellulitis stb.) elleni arc- és testápoló készítmények hatóanyaga.}}
35. sor:
 
 
:A szúrós csodabogyó a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján széles elterjedtsége és stabil állományai miatt nem fenyegetett státusszal szerepel. A rá leselkedő jelentősebb veszélyek az erdőirtás, erdőtüzek, dísznövényként gyűjtés. Gyakran- tövestülMagyarországon téptékaz ki,1950-70-es ezért megritkulása miattévekben 1982-ben védetté nyilvánították. Ma eszmei értéke 10 000 Ft.
 
{{lásd|[[Növények/Növények gyógyhatása/Sz/{{SUBPAGENAME}}|Gyógyhatása]]|| | | }}