„Kertészet/Madarak/Füsti fecske” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
30. sor:
: Magyarországi becsült állománya az ezredfordulón 220-320 000 párra volt tehető, és stabilnak volt mondható (2001 és 2006 között drasztikusan csökkent az állomány), ami miatt 2010 után már csupán 89-102 000 pár fészkel hazánkban. Legnagyobb sűrűségben az Alföldön és a Kisalföldön fordul elő, de egész Magyarországon találkozhatunk a fajjal. A legritkább a városi területeken.
 
: A füsti fecskét először Carl von Linné írta le 1758-as kiadású Systema Naturae című művében Hirundo rustica néven.[5] A Hirundo latin jelentése fecske, míg a rustica utótag azt jelenti: vidéki.[6] E madárfaj csak az egyike mindazon fecskeféléknek, melyeknek élettere magában foglalja az amerikai kontinenst is, ugyanakkor a fecskék Afrikában őshonosak. Az Oxford English Dictionary 1851-re teszi a barn swallow, az állat angol köznapi nevének megjelenését, ugyanakkor Gilbert White 1789-es kiadású, The Natural History of Selborne című művében így ír róla: „A fecske, annak ellenére, hogy elnevezése kémény fecske, mégis semmiféle köze nincs a kéményekhez, ugyanakkor gyakran csűrökben, melléképületekben épít fészket a szarufák ellenében..." Svédországban csűrökben költ, ezért ladusvala, azaz csűr-fecskének nevezik.
 
: NyíltabbÉlőhelye a nyíltabb lakott területek, tanyák környéke; rétek, tavak, folyók felett. Nyitott fészkét szalmával kevert sárból tornácok, istállók gerendái, ereszek stb. alá építi. Néha nyitott ablakú konyhába, lakószobába is befészkel. Magyarországon gyakori fészkelő, főleg épületeken. Hortobágyon az itató kutak oldalába fészkel. Vonuló.
 
: Repülő rovarokkal, levéltetvekkel, kisebb lepkékkel táplálkozik. Ha már kevés a táplálék, pókokra és hernyókra is ráfanyalodik. Az ősz közeledtével mind kevesebb rovar repked a levegőben, ílyenkor a vízpartok környékén keresgél.