„Címerhatározó/EGY/K” változatai közötti eltérés

<br> <big>Erre az alkategóriára a kétféle borítású alapoknál csak azért van szükség, hogy az egyéb [[Heraldikai lexikon/Címerábra|címerábra]] nélküli pajzsokat be tudjuk sorolni, melyek egyébként mesteralaknak számítanak és az alap színét csak az V. e. lépésben fogjuk figyelembe venni, mint a címerek meghatározásának egyik segédkategóriáját. A magyar heraldikában valószínűleg egyetlen példája a magyar vágásos címer és az ebből származó vágott és cölöpölt városi címerek, mint pl. Besztercebánya címere, illetve Horvátország sakkozott pajzsa, de nemzetközi viszonylatban és elméleti szempontból is foglalkoznunk kell velük.

 

 

<big>Ha egy pajzsban nem [[Heraldikai lexikon/Vágott|vágás]], hanem (az egész pajzsra kiterjedő) [[Heraldikai lexikon/Pólya|pólyák]], [[Heraldikai lexikon/Cölöp|cölöpök]], illetve [[Heraldikai lexikon/Harántpólya|harántpólyák]] vagy [[Heraldikai lexikon/Balharántpólya|balharántpólyák]], esetleg [[Heraldikai lexikon/Szarufa|szarufák]] vannak, és a pajzsban nincs más [[Heraldikai lexikon/Címerábra|címerábra]], a címert nemcsak a megfelelő fő mesteralak ([[Címerhatározó/EGY/K/M/pó|EGY/K/M/pó]], [[Címerhatározó/EGY/K/M/cöl|EGY/K/M/cöl]], [[Címerhatározó/EGY/K/M/hbp|EGY/K/M/hbp]], [[Címerhatározó/EGY/K/M/pó|EGY/K/M/em]]) kulcsába soroljuk be, hanem a kétféle borítású alapok ([[Címerhatározó/EGY/K/vá|EGY/K/vá]], [[Címerhatározó/EGY/K/pvá|EGY/K/pvá]] stb.) közé is, hogy a kereső személy könnyebben megtalálhassa az ismeretlen címert. Ez az eljárás nem eredményez jelentős számú ismétlést a határozóban. Amennyiben a pajzsban a(z egész pajzsra kiterjedő) pólyákon, cölöpökön, harántpólyákon vagy balharántpólyákon, esetleg szarufákon más címerábra (pl. oroszlán) is van az ilyen pajzs természetesen a kétféle borítású alapok (K) közé tartozik.