„Irányítószám/Pécs/Névadói” változatai közötti eltérés

:'''Aidinger János út:'''

: Az út Kertvárosban, a Nevelési központ közelében található.

: '''Csikor Kálmán utca'''

: '''Csikor KálmánrólKálmán'''ról nem hiába neveztek el Kertvárosban utcát, ugyanis egy igazi háborús- és forradalmi hős volt, aki a második világháború után a városban dolgozott tanárként a PTE katonai tanszékén, egészen 1956-ig.

: '''Dombay János utca'''

: '''Engel János József utca'''

: '''Esztergár Lajos utca'''

: '''Gebauer Ernő utca: '''

: '''Heim Pál utca:'''

: '''Illyés Gyula út'''

: '''Klimó György utca'''

: '''Littke József utca'''

: '''Littke József''' (1872. október 15. - 1937. március 16.) elsősorban a Littke pezsgőgyárral tett szert hírnévre. A pezsgőkészítés mellett a családból többen is fontos szerepet játszottak Pécs város polgári életében.

: '''Lotz Károly utca'''

: '''Magyar Lajos utca'''

: '''Madarász Viktor utca'''

: '''Majorossy Imre utca: '''

: '''Makay István út: '''

: '''Opris Péter tér'''

:'''Surányi Miklós út: '''

: A Mecsek oldalban húzódó utat nevezték el róla.

: Surányi Miklós (Felső-mindszent, 1882. február 16. – Budapest, 1936. június 23.) újságíró, író.

: Surányi Miklós a Baranya megyében lévő Felső-mindszenten, mai nevén Mindszentgodisán született.

: Még Pécsett is kevesen ismerik, pedig elég neves újságíró és parlamenti tudósító volt az 1800-as évek végétől, aki véletlenül épp Pécsett tanult.

: Gazdatiszti családból származott, a pécsi cisztercita gimnáziumban tanult; egy évvel előbb érettségizett, mint az ugyanoda járó Babits Mihály.

: Pécsen jogi tanulmányokat folytatott, majd sikerült feljutnia Budapestre és 1903-ban a Magyarország című lap parlamenti tudósítója lett 1908-ig.

: Surányi Miklós regényei nagyobb részt történelmi tárgyúak.

: „Mindig hideg tárgyilagossággal, éles megfigyelő erővel, művészi célkitűzésekkel iparkodott dolgozni, személyei sorsán nem siránkozott, sokrétű történeteit a lelki mozgalmak gazdag részletezésével mondta el.” – írta az íróról Pintér Jenő, de ő is úgy látta, hogy „Surányi Miklós a romlott szerelmi élet nyomozója volt, idegingerlő könyvek szerzője, pesszimista dekadens. Az erotikum vörös fonalként húzódott végig regényírásán, még stílusa is a részegítő mámor páráját lehelte.”

: Az író A nápolyi asszony című regényével aratta legnagyobb sikerét, néhány év alatt ötször adták ki. A legnagyobb felháborodást Egyedül vagyunk című életírása keltette, melyben a szerző részletesen tárgyalta Széchenyi István szerelmét sógornője, Karolina iránt.

:'''Székely Bertalan út'''

: Ádámosi '''Székely Bertalan''' (Kolozsvár, 1835. május 8. – Cinkota, 1910. augusztus 21.) magyar festő, a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője.

: Székely Árpád festő apja.

: A magyar történelmi festészet hatalmas alkotójának csupán annyi kapcsolódása van Péccsel, hogy az 1800-as évek végén két freskót is készített a székesegyházban, és a Szent Mór kápolna fali festményeit is ő készítette.

: Mivel ezek a képek a magas művészet alapjai, ezért kaphatta meg a festő a Mecsekoldal egyik legmeredekebb utcáját.

: „Művészetelméleti, pedagógiai munkái gazdag kéziratos hagyatékának gerincét alkotják.” Szadán van eltemetve.

:'''Szentágothai János sétány: '''

: Sétánya a keleti várfal mellett húzódik.

:'''Szőnyi Ottó utca:'''

: Uránváros határában, a Páfrány utcából nyílik a régész kis utcája.

: Szőnyi Ottó régész-művészettörténész, Pécs első múzeumigazgatója hatalmas szerepet vállalt a pécsi ókeresztény régészeti emlékek kutatásában, szakterülete többek között Sopianae temetője mellett a Cella Septichora sírkamráinak feltárása volt.

: Teológiai és jogi tanulmányai befejezése után, hivatásának teljesítése közben is már jelentős, Pécs történetére vonatkozó tudományos eredményeket ért el.

: 1907-ben a Pécsi Jogakadémia tanára, 1908-tól pedig a Városi Múzeum igazgatója volt.

: 1921-ben kinevezték a Műemléki Országos Bizottság előadójának; e téren végzett munkája évtizedekre meghatározta a hazai műemlékvédelem tevékenységének irányát.

: 1934-től az iparművészeti iskola tanára volt.

:'''Vas Gereben utca:'''

: Ispitaalján neveztek el róla utcát.

: (született Radákovits József, Fürged, 1823. április 7. – Bécs, 1868. január 26.) ügyvéd és hírlapíró.

: A szabadságharc utáni években Jókai után a legnépszerűbb magyar elbeszélők egyike, aki – mint a listán oly sokan – a ciszterciek gimnáziumába, a mai Nagy Lajos Gimnázium elődjében tanult.

: Papnak készült, de csak azért mert szülei így szerették volna. Vas Gereben azonban soha nem lelkesedett ezért a pályaképért, miután „rossz társaságba” keveredett, ki is rúgták.

: Ezután szintén szülei nyomására közgazdász pályára került, ahonnan pedig azért csapták ki, mert több versben is elküldte feletteseit melegebb éghajlatra.

: Több bécsi lapnak is levelezője volt. Egy-két szerencsétlen vállalkozása, és életviszonyainak kuszáltsága tönkretették jó hírét. Rendezetlen életet élt. Néha hetekig vándorolt plébániáról plébániára az ország valamely zugában. Sokszor belevetette magát a munkába, hogy családját anyagilag támogassa; munkái krónikaszerűségének és szaggatottságának ez áll a hátterében.

: 1868 elején Bécsbe utazott, hogy a delegációk tárgyalásairól tudósításokat küldjön a pesti lapoknak. Ott egy gyógyszertárba betérve, hogy szokása szerint pezsgőport vegyen, hirtelen összerogyott és meghalt. A bécsi Concordia írói egyesület, melynek tagja volt, temettette el a währingi temetőben, Bécs mellett.

: 1885. január 25-én lánya a Kerepesi temetőben helyeztette örök nyugalomra.