„Heraldikai lexikon/Magyar heraldika” változatai közötti eltérés

Nincs szerkesztési összefoglaló
== Intézmények ==
 
'''Címerbizottság'''
''Országos Községi Törzskönyv Bizottság'' - a 19. század végén hozták létre a városi és községi pecsétek egységesítésére.
 
A 19. században és a 20. század elején még létezett az országgyűlési címerbizottság. (Lásd Nyáry Albert, A heraldika vezérfonala 26.)
 
'''Országos Községi Törzskönyv Bizottság''' - a 19. század végén hozták létre a városi és községi pecsétek egységesítésére.
 
'''Nemzeti Címer Bizottság'''
 
A 2011. évi CCII. törvény (kihirdetve 2011. 12. 30.), ''Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről'' címmel szabályozta Magyarország címerének és zászlajának használatát, valamint a 4. § (2) létrehozta a ''Nemzeti Címer Bizottság''ot. Feladata a helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati címerek szakszerű és a címertani hagyományoknak megfelelő megalkotásának elősegítése. A törvény szerint a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat a címerének megalkotása vagy módosítása előtt kikéri a Bizottság véleményét. A 8. § értelmében: A magyar tengeri és folyami hajók, továbbá egyéb vízi járművek az állami felségjog jelzésére a lobogót használják a hajózásról szóló nemzetközi szerződések irányadó rendelkezéseivel összhangban. A 10. § (1) értelmében: A címert vagy a zászlót tartalmazó védjegy vagy ilyen formatervezési minta oltalmának megadásához szükséges engedély megadásáról - kérelemre, a védjegybejelentésben megjelölt árujegyzék szerinti áruk, szolgáltatások, illetve a minta szerinti termék tekintetében feladatkörrel rendelkező miniszter véleményének kikérése után - a nemzetpolitikáért felelős miniszter dönt. A kérelem elbírálása során a nemzetpolitikáért felelős miniszter mérlegeli, hogy az áru, szolgáltatás sajátos nemzeti jellege, a kérelmező tevékenységének nemzetgazdasági jelentősége és kiviteli nagyságrendje indokolttá teszi-e a címernek vagy a zászlónak a védjegy vagy formatervezési mintaoltalom részeként való használatát. A 24. § (1) c) pont értelmében a kormány felhatalmazást kap arra, hogy a Nemzeti Címer Bizottság tagjaira, működésére, feladataira és eljárására vonatkozó előírásokat rendeletben szabályozza. (Erre vonatkozik a 138/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet.) A (4) bekezdés értelmében a nemzetpolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap, hogy rendeletben szabályozza a címert vagy a zászlót tartalmazó védjegy és formatervezési minta oltalmának megadásához szükséges engedély megadásának részletes feltételeit és az engedélyezés különös eljárási szabályait. (Erre vonatkozik a 37/2012. (VIII. 22.) KIM rendelet.) [https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100202.tv]
 
Az ''138/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a Nemzeti Címer Bizottságról'' címmel rendelkezik a bizottság feladatáról (a címerek szakszerű és a címertani hagyományoknak megfelelő megalkotásának elősegítése; a helyi önkormányzatok és nemzetiségi önkormányzatok címereinek tervezett és már meglévő címereiről címertani szakmai szempontok alapján vélemény kialakítása és szükség szerint javaslatok megfogalmazása a címerek címertani hagyományoknak megfelelő kialakítására), tagjairól, szervezetéről, működéséről és eljárásrendjéről: öt állandó tagja van; elnöke a miniszterelnök általános helyettese; a Bizottság állandó tagja a Miniszterelnökséget vezető miniszter vagy az általa kijelölt állami vezető; a Bizottság elnöke felkéri a Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatóját, hogy állandó tagként vegyen részt a Bizottság munkájában vagy jelölje ki a képviseletében eljáró tagot; a Bizottság további állandó tagja a Bizottság elnökének felkérése alapján a) a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke vagy az általa kijelölt tag, és b) a címertan területén elismert heraldikai szakértő; a Bizottság tagjai tevékenységükért díjazásban nem részesülnek és a Bizottság tagjaként végzett feladatellátással összefüggésben költségtérítés elszámolására nem jogosultak; a bizottsági tagság megszűnik kijelölés esetében lemondással és a kijelölés visszavonásával, lemondással és a megbízás visszavonásával; a Bizottság működési feltételeit, valamint a titkársági feladatok ellátását a Miniszterelnökség biztosítja; a Bizottság működési rendjét meghatározó ügyrendjét maga állapítja meg; a Bizottság szükség szerint, de évente legalább négyszer tart ülést, az ülést az elnök hívja össze; a Bizottság akkor határozatképes, ha legalább három tag - köztük az elnök - jelen van; a Bizottság az önkormányzat felkérése alapján az önkormányzati címerről vagy címer tervezetéről a véleményét - az ügyrendjében meghatározott döntés-előkészítést követően - állásfoglalásként adja ki; a Bizottság a döntés-előkészítés során szakértőt vehet igénybe, valamint a címerről vagy címer-tervezetről további tájékoztatást kérhet; a Bizottság a véleményét tartalmazó állásfoglalásában a címer vagy címer-tervezet értékelése mellett javaslatokat fogalmazhat meg az önkormányzat részére; a Bizottság egyszerű szótöbbséggel dönt. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt; a Bizottság az állásfoglalását kilencven napon belül alakítja ki és arról tájékoztatja az önkormányzatot; ki van zárva a döntéshozatalból a Bizottság tagja, ha a címer megalkotása, módosítása során az eredeti tervek elkészítésében részt vett [jó nagy hülyeség - Sz. L.]; a miniszterelnök általános helyettese a rendelet hatálybalépését követő tizenöt napon belül felkéri a Bizottság tagjait és a rendelet hatálybalépését követő negyvenöt napon belül összehívja a Bizottság alakuló ülését.
[https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1600138.kor]
 
Az ''37/2012. (VIII. 22.) KIM rendelet a címert vagy a zászlót tartalmazó védjegy és formatervezési minta oltalmának megadásához szükséges engedélyről'' címmel rendelkezik arról, hogy Magyarország címere, annak elkülöníthető elemei, valamint Magyarország zászlaja, védjegy vagy formatervezési minta részeként való használatára szóló engedély iránti kérelem elbírálása során milyen szempontokat vesz figyelembe. Ennek értelmében az áru vagy szolgáltatás tárgykörén kívül a címerekre vonatkozóan a következő megfontolások érvényesülnek: 2. § Az engedély iránti kérelmet a miniszter elutasítja, ha a címernek vagy elkülöníthető elemeinek védjegy vagy formatervezési minta részeként való használata megtévesztő módon az államiság vagy a hivatalosság látszatát kelti. 4. § A Címertv. 1. § (1) bekezdésében felsorolt személyek és intézmények a címert, annak elkülöníthető elemeit vagy a zászlót védjegy vagy formatervezési minta elemeként a Címertv. 10. §-a szerinti engedéllyel használhatják. Az engedélyezési eljárás során érvényesülő releváns rendelkezések: 5. § (1) A kérelmező kérelméhez csatolja azokat a bizonyítékokat, amelyekkel igazolni kívánja, hogy a kérelemmel érintett áru vagy szolgáltatás sajátos nemzeti jellege, a kérelmező tevékenységének nemzetgazdasági jelentősége, illetve kiviteli nagyságrendje indokolttá teszi a teljes címer, annak elkülöníthető eleme vagy a zászló védjegy vagy formatervezési minta részeként való használatát. ... 6. § (1) Az 1-4. §-t és az 5. § (1)-(3) bekezdését kell alkalmazni a teljes címert, annak elkülöníthető elemeit vagy a zászlót tartalmazó megjelölésekre és formatervezési mintákra az ipari tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Egyezmény (a továbbiakban: PUE) részes államaiban vagy a Kereskedelmi Világszervezet tagjaiban nemzeti vagy nemzetközi bejelentés alapján megszerezni kívánt oltalomhoz, valamint a közösségi védjegy- vagy formatervezési minta-oltalomhoz szükséges engedély iránti kérelem elbírálása esetén is ...
[https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200037.KIM]
 
==Egyesületek==
 
[[Fájl:Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület címere, 2015. január 16.jpg|bélyegkép|Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület]]
100 243

szerkesztés