„Növények/K/Közönséges kutyabenge” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
[[Kép:|thumb|200px|right|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Frangula alnus|Rhamnus frangula}}
{{népies|Bengekéreg, büdös cseresznye, büdös kökény, büdös fa, ebsefa, harasztfa, kutyafa, puskaporfa, festőkökény, varjúbingó. }}
{{népies|}}
<br/>
A '''közönséges kutyabenge''' a rózsavirágúak rendjébe, ezen belül a bengefélék családjába tartozó faj.
 
:A közönséges kutyabenge csaknem egész Európa területén őshonos; ezenkívül Észak-Afrikában és Szibérián keresztül Nyugat-Kínában is megtalálható. Észak-Amerika keleti részére is betelepítették.
 
:Tövistelen, 1-3 méter magas, lazán ágas cserje vagy bokorfa, sima kéreggel, csaknem vízszintesen elálló és ritkásan leveles ágakkal, melyek könnyen törnek. A kéreg fiatal korban zöld, később szürkésbarna, hosszú, keresztben álló szürkésfehér paraszemölcsökkel. A rügyek szőrösek, a rügypikkelyek hiányoznak. A levelek szórt állásúak, széles elliptikusak vagy fordított tojás alakúak, mintegy 2-7 centiméter hosszúak és 5 centiméter szélesek, olykor kisebbek. Csúcsuk röviden kihegyezett vagy levágott, szélük ép és gyengén hullámos, rajtuk a levél széle felé erősen előrehajló 7-9 érpár különösen szembetűnik.
 
'''Életmódja'''
:Napfényes lomberdőkben, nyirkos cserjésekben, folyóvizek mellett, lápokon fordul elő, a sík vidékektől a középhegységekig, nyirkos, mészben szegény vályogtalajokon.
 
:A növény virágai magányosak vagy csomókba tömörülnek. Hímnős virágait rovarok porozzák be. Május–július között nyílik.
 
Ismertebb rovarkártevői Magyarországon:
{{haszn-rész|}}
:* bengeboglárka ''(Celastrina argiolus)'',
:* benge darázscincér ''(Clytus rhamni)'',
 
{{gyógyhatásahaszn-rész|kéreg}}
 
{{gyógyhatása|Kérge, tea vagy kivonat formájában hashajtó hatású. Gyakori alkotórésze az étvágyjavító, emésztésserkentő, epe- és májbántalmak elleni teakeverékeknek. Elhízás, felfúvódás elleni teakeverékekben is megtalálható. Érelmeszesedés, magas vérnyomás, menstruációs zavarok esetén is használják. A bengekérget hashajtó és epehajtó (kolagól), féregűző szerként használják fel. Huzamos fogyasztása nem ajánlott, mert mellékhatásként izgatja a beleket, és székrekedést is okozhat. A friss kéreg MÉRGEZŐ! hatású, csak egy évi szárítás, vagy hőkezelés után szabad felhasználni.}}
 
:
{{ellenjav|-}}
<br/>
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/DiétaNövények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }}
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
<br/>
220 725

szerkesztés