„Gyógynövény/Gyógyhatása/A/Akáciamézga” változatai közötti eltérés

{{latin|gumimAcacia arabicumsenega| gummi mimosae}} (Ph. Eur. 4., Ph. Hg.VIII.)

:A gumiarábikum egyes akáciafajok gumiszerű váladéka, mézgája, amelyből ipari módszerekkel ragasztószer, kötőanyag nyerhető. E 414 élelmiszer-adalékanyag, a sűrítőanyagok csoportjába tartozik. Általában a stabilizátor, máz, habzásgátló, kötőanyag, töltőanyag technológiai funkcióit látja el.

:A 15. században fedezték fel ismét európai hajósok a gumiarábikumot, és megindult behozatala kontinensünkre. Az arabicum, arab jelzők nem a származási helyre utaltak, hanem arra, hogy Európába leginkább arábiai kikötőkből (például Áden, Suakin) szállították a nyersmézgát.

{{tartalmaz| arabin hemicellulóz (arabinsav Ca-, Mg-, K-sói). A benne található oxidázokat,peroxidázokat alkoholos melegítéssel inaktiválják, így nyerik a “desensimata” gyógyszerészeti terméket}}

{{felhaszn|gyógyszertechnológiában emulgeáló, stabilizáló.}}

:Eleinte leginkább orvosságként ismerték. Az újkorban a nyomda-, a papír- és a textiliparban, a cigarettagyártásban ragasztószerként, gyufafej, pirotechnikai anyagok, festékek, cipőkenőcsök, tinta kötő-, illetve sűrítőanyagaként, valamint a gyógyszeriparban emulziókhoz alkalmazták és alkalmazzák. A 20. század első harmadában a fényképészetben általános volt a guminyomat, azaz egyfajta bikromát eljárás, amely gumiarábikumos oldattal kezelt fotopapírokon lehetővé tette a művészi igényű szépiafelvételek kidolgozását.

:A postai bélyegek ragasztandó oldalát gyakran szintén gumiarábikummal vonják be. Az élelmiszeriparban szirupok, gumi- és pillecukrok adalékanyaga, illetve fontos filmbevonatképző és kolloidstabilizátor (E-száma E-414). Mára a szintetikus anyagok előretörése háttérbe szorította használatát.

{{commonskat|gumimAcacia arabicumsenega|{{SUBPAGENAME}}}}