„Növények/L/Libanoni cédrus” változatai közötti eltérés

: Az atlaszcédrust (C. l. var. atlantica, C. l. ssp. atlantica) számos szerző önálló fajnak (Cedrus atlantica) tekinti; mi is eszerint tárgyaljuk.

: A ciprusi cédrus (C. l. var. brevifolia) – mint neve is mutatja – Ciprus szigetén, a Tróodosz-hegységben él; alig néhány hektáron maradt fenn. Ennek tűi és tobozai a legrövidebbek, és ez az egyetlen olyan alfaj, amelynek kertészeti alkalmazása nem jött divatba.

: A libanoni cédrus (C. l. var. libani) a faj névadó, alapváltozata. Libanonban összesen alig tíz hektárnyi cédruserdő maradt fenn, főleg Bécharré környékén. Ezek a fák több száz évesek, némelyik ezer évnél is idősebb.

: Budapesten, a II. Kondor út 5. alatti beépítetlen telek hátsó részén, az Apáthy-sziklától nem messze, Fedák Sári színművésznő egykori parkjának utolsó maradványaként áll a város egyetlen cédrusa, egy 120 éves libanoni cédrus. Több mint 12 méter magas, törzsének kerülete közel három méter.

: Ennél öregebb példányokat a Kárpát-medencében csak az Alcsúti Arborétum mellett és Sopron mellett, a Lövérekben találunk.

: Az atlaszcédrussal oly szép sikereket elért Franciaország egyetlen, mintegy húsz hektáros libanoni cédrus erdeje az Alacsony-Alpokban, a St. Michel megfigyelő állomás közelében nő.

: A tauruszi cédrus (Cedrus libani var. stenocoma) Törökországban, a Taurus-hegységben alkot erdőségeket – az új erdősítésekkel együtt mintegy 150 ezer hektáron. Külleme olyan, mint az alapfajé, de termete robusztusabb, magassága elérheti a 40 métert. Lombja élénkzöld (sokszor kékes árnyalatú). Teljesen télálló.

: Tokajban egy magántelken cseperedik egy mintegy fél hektáros, az 1990-es évek első felében ültetett tauruszi cédrus liget;

: Fáját illatos gyanta itatja át, és ez rendkívül ellenállóvá és tartóssá teszi. A föníciaiak leginkább ebből építették hajóikat, és az alapváltozatot csaknem ki is irtották ennek érdekében. Libanoni cédrusból készítették az egyiptomi múmiák koporsóit is. Az egyiptomiak egyéb célokra (míves asztalosmunkák stb.) nagyjából i.e. 3000-től rendszeresen importálták a mai Libanon területéről.