„Címerhatározó/Rakovszky címer” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
83. sor:
==== A család címerének története ====
A törzsökös túróczvármegyei eredetû, de Liptó, Zólyom, Árva, Trencsén, Pest, Heves Nógrád és Abauj vármegyékbe is elszármazott igen régi nemes család eredete a XIII. század elejéig mutatható ki okmányilag. Elsõ ismert gyökereik Márton udvari káplán és testvére László, akik a szerencsétlen sajói ütközet után IV. Béla kiséretében voltak. Csernekinek (de Chernek) írták magukat, így lehet, hogy a
Nagyrákó a középkori oklevelekben mindig mindig "Rakouch" vagyis "Rákóc" szerepel, ezért is írta magát a család a 16. században több helyen
A családnak fiágon tulajdonképpen magvaszakadt, De Rákói Annát királyi engedéllyel fiúsították. Férje Temérdek András egyik fia (leszármazottja) Jeszenszky Mátyás, túróci alispán volt, ki a Jeszen törzsbõl származott, melynek nemességét III. László király 1204-ben megerõsítette, ő Rákóra 1483-ban Mátyástól, majd 1499-ben II. Ulászlótól kapott adományt.
A fiúsított Anna utódaiban maradt fenn a család, mely a Jeszen törzs kisjeszeni birtokait is örökölte s rákói és kisjeszeni Rákói-nak írta magát. Mátyás Simon nevű fia kezdte használni a Rakovszky nevet.
XVI. szd. György (meghalt 1565-ben) - a XVI. században a család legnevezetesebb embere volt. 1541-ben Turócz vármegye alispánja lett. 1542-ben Révay Ferenc alnádor mellet itélõmester, 1543-ban országgyûlési követ a királyhoz a besztercei törvények megerõsítése végett. 1552-ben Izabellához Kassára, s a lengyel királyhoz követségben járt. 1555-ben I. Ferdinánd király által nevezetes ügyben küldetett Lengyelországba, Izabella udvarába. 1558-ban alnádor és királyi udvarnok lett. Ebben az idõben Turócvármegye cimere a Révay és a Rakovszky családok egyesített címere volt. 1561-ben I. Ferdinánd királytól családja nemességének és régi törzsökös származásának megerõsítését és cimerének bövítését nyerte.
Márton, Túróc vármegye alipánja (1579, 1592-1595), királyi kamarai tanácsos, költő ''De partibus Republicae et causis mutationum, Regnorum, imperiorumque...'' (Bécs, 1590) című művében magát hol Rákóczynak, hol Rakovszkynak írta. A család neve csak ekkor kezdett Rakovszkyként állandósulni a rákói ősi birtokról.(Bráz Béla volt turócvármegyei levéltáros tanulmánya szerint viszont csak a 17. században.)
A 16. század közepén a család megszerezte Kelemenfalvát és tagjai az előnevüket nagyrákói és kelemenfalvi alakban használták. A család liptói ágától a 16. században János szerezte meg Nagyselmencet és a nevét "de Nagy-Selmencz" alakban írta. A XVII. szd-ban élt Péter és János osztályegyességet kötöttek a családi javakról. Péter, kinek a turócmegyei birtokok jutottak, alapítója lett a család turóci és zolyomi fõágának (nagyrákói és kelemenfalvi elõnévvel). János pedig, ki a Liptóvármegyei birtokokat nyerte, alapította a liptói fõágat (nagyrákói és nagyselmeczi elõnévvel).
94 ⟶ 99 sor:
A közös címer az 1561-ben adományozott, ahogy arról egy másolat fentebb látható. De mível ezt nem mindenki ismerte, különböző változatok is keletkeztek. Ezen téves ábrázolások viszont a címerhatároző számára fontosak.
Ezen címer variánsai közé tartozik a vörössel és ezüsttel vágott pajzs, miközben a mezők címerábrái és azok színei nem változnak. Egyes forrásokon a rák kék folyó, zöld hármas halom vagy hármas szikla fölött látható. A Pettkó-féle pecsétgyűjtemény címerében, a család liptói ágának (nagyrákói és nagyselmenczi) címerén, a címerábrák a felső mezőben ellentétes irányban helyezkednek el. A nap helyett a pecsétvéső félholdat ábrázolt és a pajzs alsó mezője a pecsét [[Heraldikai lexikon/Vonalkázási rendszer|vonalkázása]] szerint zöld színű volt. A pajzs fölött nemesi korona látható.
A család egyik kiemelkedő tagja, Rakovszky Márton altábornagy, a Mária Terézia Rend lovagja, aki 1812-ben osztrák bárói rangot és címerbővítést nyert, de gyermektelen maradt és ága kihalt.
A Rakovszky család címere előfordul [[Túróc megye címere|Túróc vármegye címerében]] is. I. György, Túróc vármegye alispánja (1541), az akkori szokás szerint a saját családi pecsétjét használta a megye hivatalos pecsétjeként is, de a megye ezt a címert nem sokáig viselte, mert később a mindenkori főtisztviselők pecséteit vette igénybe. Azonban 1639-ben ismét elfogadta pecsétjéül, majd a család címere 1715-ben lett véglegesen része Túróc vármegye hivatalos címerének. Erre a szövetséges rendek 1707-es ónodi országgyűlése után került sor, melyen Menyhért, Túróc vármegye jegyzője és Árva vármegye alispánja társával, Okolicsányi Kristóffal a békekötés mellett érvelt. Rákóczy felkiáltására bercsányi - kinek felesége és Rakovszky menyhért felesége unokatestvérek voltak - Rarddal Rakovszky Menyhértre ütött. A követek erre mindkettőjüket lekaszabolták, Túróc zászlóit és pecsétét összetörték, és a megyét kitörölték a vármegyék sorából. A Rákóczi szabadságharc után a megyét visszaállították és a két követ emlékére az 1715. évi 46. tc. Túróc vármegye a címerébe felvette a két család, valamint a főispáni tisztet adó Révay család címerét.
113 ⟶ 121 sor:
[http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/mol_cimer/1?f=templates&fn=main-h.htm&2.0]
A Rakovszky család honlapján [www.rakovszky.eu[http://www.rakovszky.eu]] a "Heraldika" rovatban minden elérhető
'''Lásd még''':
| |||