„Sablon:Ipari növények-trt” változatai közötti eltérés

|lista1 = [[Növények/A/Árpa|Árpa]] {{latin|Hordeum vulgare|Árpa}} A legkülönbözőbb éghajlati adottságú területeken is termesztik. Két fő változata az őszi és a tavaszi árpa. Az őszi árpát főleg takarmányozási céllal termesztik, míg a tavaszi árpának az emberi táplálkozásban van vitathatatlan jelentősége, a sörgyártás egyik alapanyaga.

[[Növények/B/Búza|Búza]] {{latin|Triticum aestivum|Búza}} Könnyen alkalmazkodik a különböző ökológiai feltételekhez. Az északi félgömb mérsékelt éghajlati övében termesztik, elsősorban kenyérnövényként. Az éghajlati adottságoktól függően termesztenek őszi, illetve tavaszi búzát. Egyre jelentősebbek a ''durum''búzák, melyek lehetnek tavaszi, illetve járó típusúak.

[[Növények/R/Rozs|Rozs]] {{latin|Secale cereale|Rozs}} A hűvösebb, csapadékosabb éghajlatot kedveli, gyengébb minőségű talajban is megterem, valamint a hideget, és a hosszabb telet is jobban bírja, mint a búza. Termésátlaga, Termésminősége elmarad a búzától, ennek oka egyrészt a poliploidizáció hiánya.

[[Növények/T/Tritikálé|Tritikálé]] {{latin|Triticum × Triticosecale|Tritikálé}} A búza és a rozs keresztezéséből kialakított állandósult hibrid, nevét is e két növény tudományos nevének összevonásából kapta. Általában takarmánygabona-növénynek termesztik.

[[Növények/K/Kukorica|Kukorica]] {{latin|Zea mays|Kukorica}} Nagy energia-tartalmú takarmánynövény. Etetik abraktakarmányként, de silózva, kukoricaszilázsként is. A gabonafélék közt legnagyobb a terméspotenciálja. Melegigényes növény.

[[Növények/K/Kender|Kender]] {{latin|Cannabis|Kender}} A kender az egyik legősibb ipari növény. Az ember már az újkőkorszakban ismerte. Kezdetektől fogva nem táplálkozási céllal, hanem rostjáért termesztették. A fonalkészítés az egyik legrégebben űzött, máig fennmaradt foglalkozás.

[[Növények/L/Len|Len]] {{latin|Linum|Len}} A lenrostokat a lennövény szárából nyerik. 70–120 cm magas, világoskék vagy fehér virágú. Egynyári növény, 90-120 napos vegetációval. Vetés Május vége, április eleje. Szára egyenes és merev. 3 fajtája van: rostlen, olajlen, kéthasznú len.

[[Növények/R/Rizs|Rizs]] {{latin|Oryza sativa|Rizs}} szubtrópusi és trópusi monszunterületeken termesztik. Két fajtát különböztetünk meg vízi (vízigénye a tenyészidőszakban óriási) és hegyi rizst. A hegyi rizst a magasabb fekvésű területeken termesztik, öntözést nem igényel. A rizs növekedése alatt nagy meleget, érés idején szárazságot igényel. A rizs termesztése nagyon munkaigényes folyamat.

[[Növények/Z/Zab|Zab]] {{latin|Avena sativa|Zab}} Fontos táplálékunk, emellett takarmányozásban is fontos szerepet játszik. Jó biológiai értékű, magas E-vitamin tartalmú. Szalmáját is takarmányként használják. Gyakran termesztik keverék-zöldtakarmányként borsóval, bükkönnyel párosítva.

|lista2 = [[Növények/C/Cukorrépa|Cukorrépa]] {{latin|Beta vulgaris subsp. vulgaris var. altissima|Cukorrépa}} A cukorrépa (a cukornád és cukorcirok mellett) a világon a legjelentősebb termesztett, cukortartalmú ipari növény. A cukorrépa a mérsékelt éghajlati övezetre jellemző, hő- és csapadékigénye a cukornádhoz viszonyítva csekély. A cukorrépa mélyen gyökerező tulajdonsága miatt az alsóbb (1–2 méter közötti) talajrétegek vízkészletéből is sokat képes felhasználni.

[[Növények/C/Cukornád|Cukornád]] {{latin|Saccharum|Cukornád}} A cukornád a perjefélék ''(Poaceae)''családjába gazdaságilagtartozó faj, gazdaságilag a világon a legjelentősebb.

[[Növények/C/Cukorcirok|Cukorcirok]] {{latin|Sorghum|Cukorcirok}} A cirok más néven cil, csil vagy cirköles, Erdélyben tatárka, a perjefélék családjába tartozó növénynemzetség mintegy kétszáz fajjal. Mivel ezek közül több keresztezhető, a nemzetség rendszertani felosztása messze nem egyértelmű: amit egyes szerzők önálló fajnak tekintenek, az másoknál csak változat stb. Különböző célokra több faját termesztik.

|lista3 = [[Növények/S/Szójabab|Szójabab]] {{latin|Glycine max|Szójabab}} vagy egyszerűen szója, Kelet-Ázsiában honos, a hüvelyesek családjába tartozó lágyszárú, egynyári haszonnövény. Neve a japán sóju - szójaszósz jelentésű szóból ered. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet azonban nem a hüvelyesek, hanem az olajos magvak közé sorolja, mert ez a legfontosabb olajnövény. A világ mezőgazdasági termelőterületének 6%-át vetik be vele, amelyen 2010-ben 265 millió tonna termett.

[[Növények/N/Napraforgó|Napraforgó]] {{latin|Helianthus annuus|Napraforgó}} Peruban és Mexikóban őshonos, és az amerikai indiánok régóta termesztett növénye. Európába dísznövényként került a XVI. században, majd kb. 200 éve felfedezték, hogy kiváló olaj készíthető belőle. Ettől az időtől kezdve nemesítésére igen nagy gondot fordítottak. Napjainkban a táplálkozási szokások változásával előtérbe került a növényi olajok fogyasztása, melynek eredményeként a napraforgó termesztése is nagy fontossággal bír.

[[Növények/O/Olajfa|Olajfa]] {{latin|Olea europaea|Olajfa}} a mediterrán térségben terjedt el.

[[Növények/F/Földimogyoró|Földimogyoró]] {{latin|Arachis hypogaea|Földimogyoró}} A földimogyoró vagy amerikaimogyoró a kétszikűek osztályába a hüvelyesek rendjébe és a pillangósvirágúak családjába tartozó faj. Neve ellenére nem a mogyoró ''(Corylus)'' nemzetség faja, s a mogyorókkal való rokonsága is meglehetősen távoli. Jóval közelebbi rokonságban áll például a borsóval vagy a babbal, mivel mindhárman a bükkönyformák közé tartoznak. trópusi és szubtrópusi területeken terjedt el.

[[Növények/O/Olajpálma|Olajpálma]] {{latin|Elaeis guineensis|Olajpálma}} Az olajpálma vagy afrikai olajpálma az egyszikűek osztályának a pálmavirágúak rendjébe, ezen belül a pálmafélék családjába tartozó, egyenlítői területekre jellemző faj.

[[Növények/R/Repce|Repce]] {{latin|Brassica napus|Repce }} a káposztafélék családjának nemzetségébe tartozó, értékes ipari növény; a magjából olajat ütnek.

|lista4 = [[Növények/K/Kaucsukfa|Kaucsukfa]] {{latin|Hevea brasiliensis|Kaucsukfa }} Előbb a vadon növő fákat használták, majd a XIX. században (ekkor kezdett fellendülni a gumiipar) Brazíliában jelentek meg az első kaucsukfa-ültetvények. Jelenleg a világon termelt kaucsuk 70%-át három ország adja: Thaiföld, Malajzia, Indonézia.

[[Növények/G/Gumipitypang|Gumipitypang]] {{latin|Taraxacum|Gumipitypang }} Tejnedvének viszonylag magas kaucsuktartalma miatt termesztik (Szu). A gumipitypang ironizáló, gunyoros névként született meg az 1950-es évek elején a Rákosi-korszakban, amikor a politika sikertelenül kísérelte meg a növény termesztését Magyarországon.

|lista5 = [[Növények/Sz/Szentjánoskenyérfa|Szentjánoskenyérfa]] {{latin|Ceratonia siliqua| }} A szentjánoskenyeret az élelmiszeriparban, állatok takarmányaként, kozmetikában és papírgyártásban egyaránt felhasználják. Héjának őrleményéből erjesztett italokat, kávépótszert készítenek. Igen pontos súlyú magvaival egykor gyémántot és aranyat is mértek (1 mag ~ 1 karát).