„Heraldikai lexikon/Nagy Iván” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
29. sor:
''„A nemzet egyes családokból áll. És alig van egyes család, melynek legalább egy tagja valamely tekintetben az említést ki ne érdemelné. Az ilyenre nézve is pedig érdekes ismerni azon fát, mely azt termette.”''
''„De hiszem azt is, miszerint e munka nem fog választó falakat rakni családaink közé, sőt ellenkezőleg - úgy vélem - az a hazafias közérzületet előmozdítandja, bizonyítékul szolgálván arra, hogy a mint a haza egy, úgy ezer meg ezer vérségi és sógorsági összeköttetésekkel összefűzve a nemzet is egy család.
Nagy Iván: ''„Magyarország családai”'' Bevezető [[Szerkesztő:Komjatyan Maria|Komjatyan Maria]] 2008. november 23., 07:25 (CET)
Az egyik első magyar történész volt, aki kísérletet tett egy [[heraldika]]i és [[pecséttan]]i elméleti mű megírására. Heraldikai kézirata a balassagyarmati Nógrád Vármegyei Levéltárban maradt fenn. Ebben egyes nevezéktani problémákkal is foglalkozik, a fogalmakat magyarázza, pontosan meghatározza a [[Heraldikai lexikon/Címer|címer]] fogalmát és annak funkcióit. Elsősorban genealógus volt. Ezért a Magyarország családjaiban közölt címerábrázolásai még gyakran pontatlanok és [[címerleírás]]ai is még sokszor nehézkesek, nevezéktana körülményes. Leírásaiban a természetesség híve, a korabeli élő beszéd stílusát alkalmazza. Címerleírásai hatottak utódaira is. Például [[Barna János]] és [[Sümeghy Dezső]] is átvette azokat 1913-as művébe.
"Én gyermekkorom óta vonzatván a Heraldicához, immár több, mint harmincz év folyamán gyűjtő, de főleg, mint nagy művem Magyarország családai XII kötetben és 1 pótlékban bő alkalmat nyertem a magyar czímertanra vonatkozó igen sok hiteles forrással megismerkedni, és említett munkám is bizonyára részint rajzban, részint leírásban mintegy (kétezer ha nem több) czimert hozott nyilványosságra,
mikre vonatkozólag azonban sajnosan kell bevallanom, hogy a mostoha kiadási viszonyok miatt és járatlan rajzoló és metsző keze miatt valamint a metszvényekben sok rendellenesség és hiba, úgy gyakran a javítás gyarlósága miatt a nyomtatott szövegben is tetemes sajtóhiba esvén, azok szorgalmas átnézést igényelnének és ezúttal elnézésért is esedeznek." (Czímertan, különösen tekintettel a magyar czímerészet történelmi fejlődésére írta fgy. Nagy Iván Budapesten 1872-1875-ben. Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) I. évfolyam 1. sz. 1994. 11.)[http://epa.oszk.hu/03300/03304/00001/pdf/EPA03304_fons_1994_01_09-30.pdf])
Nagy munkásságot fejtett ki az [[archontológia]] területén is. Ez irányú kéziratait ugyancsak az Országos Széchenyi Könyvtár őrzi. (Az OSZK Kézirattára quart. Hung. 3006 és 3007 jelzet alatt.)
| |||