„Heraldikai lexikon/Tárcsapajzs” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
11. sor:
A '''tárcsapajzs''' az {{Hl|élő heraldika}} korának boltozott pajzsa, a legtöbb mai {{Hl|heraldikai pajzs}}forma őse. A tárcsa eredetileg mindenféle kisméretű pajzsot jelentett, mindenféle, a háromszögűtől eltérő paizsot. Különösen a kis kerek paizsot nevezték így. Egyes szerzők a gyalogság pajzsát különböztették meg általa a lovagokétól.
"A XV. század végén főképen nálunk II. Ulászló király alatt és azután a mohácsi vészig már (a műizlés hanyatlásával a czimerészet hanyatlása is beállván) az úgynevezett tárcsa-paizsok (Tartschen) jöttek a czimerek előállításánál forgalomba, daczára, hogy a czimerlevelek szövegében a festett ábrával ellenkezőleg többnyire scutum triangulare - van szó.<br>Ezen kor után paizsoknak számtalan más tárcsaalakjai jöttek divatba a czimerek előállításánál.<br>A régibb czimertanárok a paizsok alakjait nemzetekről nevezték el, akként mint azok valamelyiknél leginkább divatozott, természetesen az utóbbi korban." (Nagy Iván 1872-1875. 18.)
A heraldikában a 14. század elején megjelent olyan speciális pajzsot jelent, melyet a lovagi tornákon használtak és a lándzsa számára bevágással (horonnyal) látták el. A 14-15. században főleg Németországban és Itáliában volt gyakori. A lovagi tornán ténylegesen is használt tornapajzs volt, melyre eredetileg nem festettek [[Heraldikai lexikon/Címer|címer]]t, legfeljebb {{Hl|rutapajzs}}ra helyezett címert, miként az a Képes krónika ábrázolásain is látható. Eredetileg a teknőspáncélhoz hasonló fodros felületű volt, melyről a kopjadöfések jobban lecsúsztak.
| |||