|
[[Kategória:Irányítószám]]
'''[[w:Pécs|Pécs]], postai iránítószámainak listája'''
[[Kép:Pécs.jpg|center]]
== Madarász Viktor ==
[[Fájl:Madarász Viktor önarckép.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Madarász Viktor]]
'''Madarász Viktor utca'''
: '''Madarász Viktor''' (Csetnek, 1830. december 14. – Budapest, 1917. január 10.) a legnagyobb magyar történeti festők egyike és a hazai romantika egyik legjelentősebb alkotója.
: Lényegében a legnagyobb magyar festő volt történelmi témában, a hazai romantikus festészet kiemelkedő alakja, de ezt bizonyára sokan tudják.
: Azt viszont nem biztosan, hogy Madarász jogot tanult eredetileg, mégpedig többek között Pécsett, ahol később szülei is éltek. Ennek ellenére csak egy kis utcát kapott, az Általános Orvostudományi Kar közelében.
: Budapest XIII. kerületében utca őrzi a nevét.
== Majorossy Imre ==
'''Majorossy Imre utca'''
'''Majorossy Imre'''(Dr.) (Pécs, 1847. június 26. – Pécs, 1927. május 13.)
: Alapértelmezett, hogy a Pécsett érettségizett, ügyvédként, majd városi főjegyzőként, végül pedig Pécs polgármestereként dolgozott (1896-1906).
: Majorossyról utcát neveznek el Budapest XIII. kerületében és Pécsen, mely a Kereskedelmi és Iparkamara épülete mellett utca őrzi a nevét.
== Makay István ==
'''Makay István út'''
:
'''Makay István'''
: Pécs polgármestere volt 1936-1940-ig, amikor is önként vonult nyugdíjba.
: Közel 40 évig, fiatal korától fogva dolgozott a városházán, épp ezért érdekes, hogy alig találni komolyabb leírást arról, hogy milyen fontos városvezetési munkát hajtott végre idős kora ellenére is.
: A városból Pellérd felé kivezető autóút az övé.
== Nendtvich Andor ==
'''Nendtvich Andor út'''
: '''Nendtvich Andor''' (dr.) (Pécs, 1867. október 2. – 1951) Az 1906–1936-közötti években Pécs polgármestere
: Polgármesterségének idejére esett az antant szerb megszállása, amikor a nemzeti érdekek védelmezőjeként kellett fellépnie, így nem csak városának, hanem az egész magyar nemzetnek tett szolgálatot.
: Pécs felemelkedésében jelentős szerepet játszott, hogy 1967 után ismét lett egyeteme a városnak.
: Az Erzsébet Tudományegyetem Pozsonyról Pécsre telepítésében szintén múlhatatlan érdemeket szerzett dr. Nendtvich Andor, akit később az intézmény díszdoktorává is fogadott.
== Opris Péter ==
'''Opris Péter tér'''
: A pécsi Posta és Távírda igazgatója, a Postapalota építtetője, akit ennek ellenére sem ismer sok pécsi.
: Azt érdemes tudni, hogy az ő javaslatára épült Pécsett az egyik országos postai igazgatóság, melyet elég keményen ki kellett harcolnia, ugyanis a szakma ezt nem szerette volna. Lehet tippelni, hogy hol van a tér.
: Az Opris Péter tér (Főposta utca) irányából.
== Péchy Blanka ==
[[Fájl:Péchy Blanka portré.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Péchy Blanka]]
'''Péchy Blanka tér'''
: '''Péchy Blanka''' (született Greiner) (Pécs, 1894. szeptember 21.[1] – Budapest, 1988. július 6.[2]) SZOT-díjas színésznő, előadó, író, nyelvművelő, rádiós műsorvezető, a bécsi magyar nagykövetség kulturális attaséja, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója, alapítványtévő és a Kazinczy-díj megalapítója, érdemes művész.
: Díjat nevezett el a róla a Kazinczy-díj alapítvány, 1994-től a Kazinczy-díj alapítvány Péchy Blanka-díjat oszt általános és középiskolai tanárok elismerésére.
: Róla esett már szó, de csak érintőlegesen. A pécsi születésű színésznő alapította a Kazinczy-díjat, de ez szinte eltörpül világhírű tehetsége mellett.
: Amit színészettel akkoriban el lehetett érni, azt ő elérte.
: Arról, hogy hol ez a tér, sokaknak eddig fogalma sem volt eddig a pillanatig: a Szivárvány Gyermekház mellett van.
: A színpadtól való visszavonulása után elsősorban írói tevékenységet folytatott, s emellett a rádióban folytatta nyelvművelő sorozatát.
: Péchy Blanka sírja Budapesten. Kerepesi temető: 42/1-A-14
== Perczel Miklós ==
[[Fájl:Perczel Miklós.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Perczel Miklós ezredes amerikai dandárparancsnoki egyenruhában, Rusz Károly metszete (1867)]]
'''Perczel Miklós utca'''
: '''Perczel Miklós''' (angolul: Nicholas Perczel; Bonyhád, 1812. december 15. – Baja, 1904. március 14.) : Bonyhádi lovag politikus, az 1848–49 évi szabadságharcban honvédezredes, az amerikai polgárháborúban az északi hadsereg ezredese, Perczel Mór honvédtábornok öccse.
: Az 1848–49 évi szabadságharc híres honvédezredese megfordult az amerikai polgárháborúban is, az északi hadsereget vezette szintén ezredesként.
: Az 1867-es kiegyezés után hazatért és 1868-tól 1887-ig Pécs és Baranya vármegye főispánja, majd 1887-től 1892-ig Pécs város országgyűlési képviselője volt.
: Részt vett a honvéd veterán szervezetek életében, tagja volt a Tolna megyei Honvédegyletnek is.
: 1904. március 14-én Baján érte a halál, a bajai Rókus temetőben nyugszik.
: Hadi- és politikai tevékenysége miatt nem hiába neveztek el róla egy belvárosi utcát.
== Rippl-Rónai József ==
[[Fájl:Rippl-Rónai József Vörössapkás önarckép.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Rippl-Rónai József - Önarckép]]
'''Rippl-Rónai József utca'''
: '''Rippl-Rónai József''' (Kaposvár, 1861. május 23. – Kaposvár, 1927. november 25.)[1] magyar festő- és grafikusművész.
: Még egy világhírű magyar festő, aki megfordult Pécsett. Rippl-Rónai azonban nem mindig festőnek készült, Pécsett például patikussegéd volt, amire végül is büszkék lehetnek a pécsi gyógyszerészek is.
: Rippl-Rónai nevéhez mintegy tízezer mű köthető, azonban ezek egy része mára már megsemmisült, sok képe pedig Amerikában vagy ismeretlen helyen van.
: Legutóbb 2016 májusában egy erdélyi magángyűjteményből új alkotása került elő: egy Ady Endrét ábrázoló pasztellkép.
: Utcája a Ledinán van.
== Surányi Miklós ==
[[Fájl:Miklós Surányi - Hungarian Writer - The ten-year-old Hungarian Radio Album 1935.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Surányi Miklós]]
'''Surányi Miklós út'''
: A Mecsek oldalban húzódó utat nevezték el róla.
: '''Surányi Miklós''' (Felső-mindszent, 1882. február 16. – Budapest, 1936. június 23.) újságíró, író.
: Surányi Miklós a Baranya megyében lévő Felső-mindszenten, mai nevén Mindszentgodisán született.
: Még Pécsett is kevesen ismerik, pedig elég neves újságíró és parlamenti tudósító volt az 1800-as évek végétől, aki véletlenül épp Pécsett tanult.
: Gazdatiszti családból származott, a pécsi cisztercita gimnáziumban tanult; egy évvel előbb érettségizett, mint az ugyanoda járó Babits Mihály.
: Pécsen jogi tanulmányokat folytatott, majd sikerült feljutnia Budapestre és 1903-ban a Magyarország című lap parlamenti tudósítója lett 1908-ig.
: Surányi Miklós regényei nagyobb részt történelmi tárgyúak.
: „Mindig hideg tárgyilagossággal, éles megfigyelő erővel, művészi célkitűzésekkel iparkodott dolgozni, személyei sorsán nem siránkozott, sokrétű történeteit a lelki mozgalmak gazdag részletezésével mondta el.” – írta az íróról Pintér Jenő, de ő is úgy látta, hogy „Surányi Miklós a romlott szerelmi élet nyomozója volt, idegingerlő könyvek szerzője, pesszimista dekadens. Az erotikum vörös fonalként húzódott végig regényírásán, még stílusa is a részegítő mámor páráját lehelte.”
: Az író A nápolyi asszony című regényével aratta legnagyobb sikerét, néhány év alatt ötször adták ki. A legnagyobb felháborodást Egyedül vagyunk című életírása keltette, melyben a szerző részletesen tárgyalta Széchenyi István szerelmét sógornője, Karolina iránt.
:Művét mint kegyeletet és a nemzeti érzést sértő alkotást sokan, sok helyen elítélték.
== Székely Bertalan ==
[[Fájl:Onarckep.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Székely Bertalan - Önarckép]]
'''Székely Bertalan út'''
: Ádámosi '''Székely Bertalan''' (Kolozsvár, 1835. május 8. – Cinkota, 1910. augusztus 21.) magyar festő, a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője.
: Székely Árpád festő apja.
: A magyar történelmi festészet hatalmas alkotójának csupán annyi kapcsolódása van Péccsel, hogy az 1800-as évek végén két freskót is készített a székesegyházban, és a Szent Mór kápolna fali festményeit is ő készítette.
: Mivel ezek a képek a magas művészet alapjai, ezért kaphatta meg a festő a Mecsekoldal egyik legmeredekebb utcáját.
: „Művészetelméleti, pedagógiai munkái gazdag kéziratos hagyatékának gerincét alkotják.” Szadán van eltemetve.
: Elhunyta után Szadán, ahol a nyarakat töltötte, emlékmúzeuma nyílt.
== Szentágothai János ==
[[Fájl:Szentágothai János.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Szentágothai János]]
'''Szentágothai János sétány'''
: Sétánya a keleti várfal mellett húzódik.
: Eredeti nevén '''Schimert János''' (Pestújhely, 1912. október 31. – Budapest, 1994. szeptember 8.)
: Kossuth-díjas magyar anatómus, egyetemi tanár, professor emeritus, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1976-tól 1985-ig, a magyar szkeptikus mozgalom atyja. Antal Géza orvos unokája és Lumniczer Sándor (akinek nagybátyja Schöpf-Merei Ágost volt) orvos dédunokája.
: A Science Building névadója A Kossuth-díjas magyar anatómusról nevezték el a Science Building-et, amit lassan itt lenne az ideje a nevén neveznünk, ami ez: '''Szentágothai János Kutatóközpont'''.
: A tudós a második világháború után a Pécsi Orvostudományi Egyetemre került, itt az anatómiai tanszék vezetőjévé nevezték ki. 1985-ben távozott onnan, amikor országgyűlési képviselő és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja lett (utóbbinak annak megszüntetéséig tagja volt).
: A rendszerváltás során bekapcsolódott a Magyar Demokrata Fórum munkájába. Az 1990-es országgyűlési választáson már a rendszerváltó párt színeiben, annak országos listájáról szerzett mandátumot. A külügyi bizottság tagjaként dolgozott. A ciklus lejárta után pár hónappal hunyt el.
: Szentágothai János és feleségének sírja Budapesten. Farkasréti temető: 6/2-1-111/112.
: Emléktáblája:Magyar jakobinusok tere 2-3.
== Szőnyi Ottó ==
'''Szőnyi Ottó utca:'''
: Uránváros határában, a Páfrány utcából nyílik a régész kis utcája.
: Szőnyi Ottó régész-művészettörténész, Pécs első múzeumigazgatója hatalmas szerepet vállalt a pécsi ókeresztény régészeti emlékek kutatásában, szakterülete többek között Sopianae temetője mellett a Cella Septichora sírkamráinak feltárása volt.
: Teológiai és jogi tanulmányai befejezése után, hivatásának teljesítése közben is már jelentős, Pécs történetére vonatkozó tudományos eredményeket ért el.
: 1907-ben a Pécsi Jogakadémia tanára, 1908-tól pedig a Városi Múzeum igazgatója volt.
: 1921-ben kinevezték a Műemléki Országos Bizottság előadójának; e téren végzett munkája évtizedekre meghatározta a hazai műemlékvédelem tevékenységének irányát.
: 1934-től az iparművészeti iskola tanára volt.
:1937. március 13-án hunyt el, sírja a pécsi Központi temetőben található.
== Vas Gereben ==
[[Fájl:Vas Gereben1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Vas Gereben]]
'''Vas Gereben utca:'''
: Ispitaalján neveztek el róla utcát.
: (született Radákovits József, Fürged, 1823. április 7. – Bécs, 1868. január 26.) ügyvéd és hírlapíró.
: A szabadságharc utáni években Jókai után a legnépszerűbb magyar elbeszélők egyike, aki – mint a listán oly sokan – a ciszterciek gimnáziumába, a mai Nagy Lajos Gimnázium elődjében tanult.
: Papnak készült, de csak azért mert szülei így szerették volna. Vas Gereben azonban soha nem lelkesedett ezért a pályaképért, miután „rossz társaságba” keveredett, ki is rúgták.
: Ezután szintén szülei nyomására közgazdász pályára került, ahonnan pedig azért csapták ki, mert több versben is elküldte feletteseit melegebb éghajlatra.
: Több bécsi lapnak is levelezője volt. Egy-két szerencsétlen vállalkozása, és életviszonyainak kuszáltsága tönkretették jó hírét. Rendezetlen életet élt. Néha hetekig vándorolt plébániáról plébániára az ország valamely zugában. Sokszor belevetette magát a munkába, hogy családját anyagilag támogassa; munkái krónikaszerűségének és szaggatottságának ez áll a hátterében.
: 1868 elején Bécsbe utazott, hogy a delegációk tárgyalásairól tudósításokat küldjön a pesti lapoknak. Ott egy gyógyszertárba betérve, hogy szokása szerint pezsgőport vegyen, hirtelen összerogyott és meghalt. A bécsi Concordia írói egyesület, melynek tagja volt, temettette el a währingi temetőben, Bécs mellett.
: 1885. január 25-én lánya a Kerepesi temetőben helyeztette örök nyugalomra.
| 