„Heraldikai lexikon/Oroszlán” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
41. sor:
A 3. skeleten 353. ábra AB a test tengelye, D-nél van a fej, A-nál a jobb-, C-nél a bal első, E-nél a jobb hátsó, B-nél a bal hátsó láb vége, F pedig a fark iránya.
A preheraldikus korszakhoz tartoznak az ''esztergomi'' Várkápolna szentélyének ''oroszlán''jai. Az 1934-35. évi feltárásánál került elő - a korábbi, 1172 körüli egyszínű festésréteg felett - a szentély lábazatánál in situ, egy 96 cm átmérőjű, bíborvörös korongba foglalt diadalmas oroszlánábrázolás. A freskóképet a kutatók többségen III. Béla korához kapcsoltja és keletkezését 1185-1186 közé teszi.
A korongot a két, gyöngysort utánzó, fehér pontokkal díszes körív között, fehér háttér előtt, fekete körvonallal kiemelt, bíborvörös palmettalevél-sor keretezi. A freskót a 2000-2006 közötti korszerű tisztítás megszabadította az 1934-től az 1960-as évekig történt beavatkozásoktól. Így egy kivételesen magas művészi tehetséggel és technikai tudással megjelenített festmény áll előttünk. Az okkersárga életfa előtt méltóságteljesen jobbfelé haladó, zöldes színű oroszlán alakját a jeles művész vörös alapra venyige-feketével és arra okkersárgával festette fel. Az oroszlán színe tehát eredetileg aranysárga volt. Alakja betölti, uralja a korong teljes felületét. Testét dekoratív fehér vonaldíszítés ékesíti. A gerincen enyhén ívelő szalagban fehér pontsor fut végig. A jobb hátsó láb forgóját nyolcszirmú rozetta jelzi. A bordákat négy, függőlegesen félbevágott palmettalevél érzékelteti. A lábszárakat fordított cseppforma díszíti. A hátat és a fejet a sörény előtt további fehér pöttyök élénkítik, amelyek a fej magasságáig ívesen felkunkorodó, pamacsos végű farokban is folytatódnak.
A bizánci és a romanika művészetében kedvelt ábrázolási téma az uralkodói hatalmat reprezentáló oroszlánábrázolás az életfa előtt, a végtelenségre utaló kör keretben. Az esztergomi ábrázolás az ismert kortárs, 12. századi képzőművészeti ábrázolásoknál - így a leginkább rokon chartres-i székesegyház altemplomának egykorú freskóképénél is - magasabb művészi színvonalon jelenik meg.
Az esztergomi Várhegy tengelyében álló székesegyház nyugati díszkapuján, a Porta Speciosán állott vörös márványból faragott méltóságteljes kapuoroszlánok magas színvonalú művészi alkotásai is rokonok a kortárs oroszlánfreskóval, megjelenítésben és színvonalban egyaránt.
A 2000-től folyó falfestészeti kutatás új eredménye a feltárt in situ freskótöredékek alapján, hogy legalább két sorban futottak körbe a szentély falán a korongos keretbe foglalt oroszlánábrázolások. S előtűntek a kápolna menza oltárának első oldalán és a diadalívet tartó oszlopok lábazatán is, valamint a palota több részén a bíborvörös korongok festett keretei, illetve szénnel előrajzolt formái.<ref>Gerevich Tibor: Magyarország románkori emlékei, Budapest, 1938. 219-221.; Prokopp Mária: III. Béla király esztergomi palotakápolnájának festészeti dísze. In Laudator temporis Acti, Tanulmányok Horváth István 70. születésnapjára. Esztergom-Budapest, 2010, (2012,) 187-205.; Wierdl Zsuzsanna: III. Béla király esztergomi kápolnájának restaurálása. In: Prokopp - Vukov - Wierdl szerk.: A feltárástól az újjászületésig: Az esztergomi királyi várkápolna története. Esztergom, 2014. 65-128.; Entz Géza: Az esztergomi királyi kápolna oroszlános festménye. In Esztergom Évlapjai, Az Esztergomi Múzeumok Évkönyve I. 1960, 5-9.; Prokopp Mária: III. Béla király esztergomi Várkápolnája. Magyar Szemle Új folyam XXIV. 2015. 9-10. szám [http://www.magyarszemle.hu/cikk/20151020_iii_bela_kiraly_esztergomi_varkapolnaja]</ref>
Tengeri oroszlán (Seelöwe) oroszlánfejű hal. nagyon ritka. Bár. 154.
50 ⟶ 59 sor:
==Szimbolikája==
Az ordító oroszlán a Physiologus szerint a feltámadás, leölt oroszlán a lelkierő jelképe.
==Jegyzetek==
<references/>
| |||