„Heraldikai lexikon/Magyar heraldika” változatai közötti eltérés

Nincs szerkesztési összefoglaló
 
1949–1990 között valamennyi hivatalos (állami, önkormányzati) szerv az ország éppen aktuális címerét használta pecsétjén, a különbség csak a pecsétek köriratában volt. Abból derült ki, hogy melyik község, város, bíróság, iskola, hivatal, vállalat stb. a pecsét tulajdonosa. De még a szervezeten belül is volt megkülönböztetés: a számnélküli pecsétet csak a szervezet első számú vezetője használhatta. A többi, számozott (címeres) pecsét a szervezeti hierarchia sorrendjében az egyes vezetők kapták. A pecsétek használatát szigorúan szabályozták.
 
Az 1949-es rendelet megjelenését követő két évtizedben szünetelt hazánkban a kommunális címerek használata. Csak a hatvanas évek végén merült föl több város részéről az igény, hogy – díszítőelemként – használhassa régi címerét. Ennek hatására is született meg a 40–1/1970. számú utasítás, melyet a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya adott ki. A helyi címerek alkotásáról és használatáról szóló
előírás logikájában visszatér az 1902. és 1906. évi szabályozáshoz, miután célja az egységes gyakorlat biztosítása volt. A rendelet megfogalmazói – az 1949-es szabályozást idézve – leszögezték, hogy: ''„a helyi címer csupán a településre utaló és díszítő jelkép, és kizárólag a helyi utasításban meghatározott körben használható.”'' A helyi címer ügyrendben foglalt hatósági tevékenység, eljárás során nem alkalmazható; díszítő jelképként csupán rendezvényeken, díszokleveleken, emléklapokon,
kitüntető emlékérmeken, protokolláris levélpapíron, kiadványokon, idegenforgalmi
propagandában, termékeken, emléktárgyakon használható.
 
E rendeletet felhasználva tért vissza pl. Veszprém is korábbi, 1906-os címeréhez, melyről egy 1971. évi tanácsülés hozott saját rendeletet. Ekkoriban indult meg a magyar települések címereinek létrehozása, néhol a régi alapokon, szocialista jelképekkel kiegészítve, máshol a régitől teljesen független, kommunista jellegű ál-címerek létrehozásával.
 
1974-ben hatályba lépett a 1006/1974-es számú minisztertanácsi határozat, (1006/1974. (II. 22.) számú minisztertanácsi határozat a helyi címer és zászló alkotásáról és használatáról, valamint a díszpolgári cím adományozásáról) amelyben szabályozták a helyi címer és zászló alkotását és használatának szabályait. A rendeletben olvasható: ''„A helyi címer a település történelmi múltjára és a mai jellegzetességére utaló jelkép.”'' (Uo. 3. pont) A címertervre a végső szót a {{Hl|Képző- és
Iparművészeti Lektorátus}} mondta ki, hozzájárulva a település által alkotott jelképek használatához. Szabályozta a zászló felépítését és használatát is, kimondva: ''„A helyi zászló egyszínű anyagon a helyi címert és a település államigazgatási helynevét tartalmazza”'', továbbá, hogy a zászló nem helyettesítheti a hivatalos állami zászlót és ''„… a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját…”.'' (Uo. 6. pont)
 
A határozat végrehajtását szabályozta a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke. Ennek egyik pontja szerint a címer tervezésénél: ''„b) a Képző- és Iparművészeti Lektorátusnak a hozzájárulás megadása során elsősorban a címerrajztervben a régi címerekből átvett elemek történeti hitelességét, valamint a terv esztétikai és szocialista tartalmát kell ellenőrizni.”'' (1/1974. (T K 9.) MT TH számú utasítása a helyi címer és zászló alkotásáról és használatáról, valamint a díszpolgári cím adományozásáról szóló 1006/1974. (II. 22.) Mt. számú határozat végrehajtásáról, l . § . (1) b), Tanácsok közlönye, 1974. március 1., 194–195.)
 
A rendszerváltoztatás után nem sok változás történt. A hivatalos iratokon továbbra is csak az
állami címer szerepelhetett. A város címere, pecsétnyomója – rajta a város új, vagy
megújított hivatalos címerével – csak „másodlagos” szerephez jutott. Jobb esetben ahol lehetett és jogszabályok nem tiltották, a város, a település előszeretettel használta és használja.
 
1990-ben az Országgyűlés elfogadta a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt. Ennek 1. § 6. bekezdésének a) pontja kimondja: ''„A helyi önkormányzat a törvény keretei között: önállóan alakíthatja szervezetét és működési rendjét, önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat.”'' (A törvényt az Országgyűlés az 1990. augusztus 3-ai ülésnapján fogadta el.)
 
== Intézmények ==
100 243

szerkesztés