Wikikönyvek

„Növények/B/Burgonya” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
KeFe (vitalap | szerkesztései)
258 728 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
258 728 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor:
{{Növ-fejezetek}}
{{növény-abc}}
[[Fájl:Starr 080914-9946 Solanum tuberosum.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]]▼
{{nutritionalvalue
| name=Burgonya (nyers, héjas)
28 ⟶ 27 sor:
| sodium_mg=6
| right=1 }}
▲[[Fájl:Starr 080914-9946 Solanum tuberosum.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]]
 
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Solanum tuberosum| }}
73 ⟶ 72 sor:
A gyökérzet nagyobb része /60-80 %-a/ a talaj felső 50 cm-es rétegében helyezkedik el. A gyökerek a talaj kötöttségétől függően 50-120 cm mélyre hatolnak le és oldalirányban 30-40 cm-es körzetet hálóznak be.
 
A hosszabb tenyészidejű fajtáknak dúsabb, a rövidebb tenyészidejűeknek pedig gyérebb gyökérzetük van. /Ha a burgonyát magról szaporítják, akkor főgyökerefőgyökerekre is van, és a járulékos gyökerek csak később, a szár alsó csomóiból fejlődnek ki.
 
== Szár ==
92 ⟶ 91 sor:
== Termés ==
A burgonyának zöldes vagy lilás zöld színű bogyótermése van. Magja hasonlít a paprika és a paradicsom magjához, de azoknál sokkal kisebb.
A burgonyagumó. A gumó biológiailag megvastagodott földalatti szárrész /tartalék táplálóanyag-raktározó szerv/, mellyel a burgonya vegetatív úton tovább szaporítható.▼
 
== A burgonyagumó ==
▲A gumó biológiailag megvastagodott földalatti szárrész /tartalék táplálóanyag-raktározó szerv/, mellyel a burgonya vegetatív úton tovább szaporítható.
 
A burgonyagumón két részt különböztetünk meg: az alapi részt a köldökkel és a csúcs- vagy koronarészt. Itt helyezkednek el az elsőrendű rügyek.
102 ⟶ 99 sor:
A szemekben több rügy van: egy főrügy és mellékrügyek. Először mindig a főrügy hajt ki, de a mellékrügyek is kihajtanak, ha a főrügy már hiányzik.
 
A nyugalmi idő elteltével a rügyek 6-7 °C0C-on már hajtanak. Fény hiányában a hajtás megnyúlik és fehér marad. Ez a pincehajtás. Világos helyiségben - szórt fényen - zömök, a fajtára jellemző színű és szőrözöttségű "fényhajtás" képződik.
 
A fényhajtás nagyon fontos fajtabélyeg. Három részből áll: alsó-, közép- és felső részből.
 
'''Az alsó részerész'''
:- a burgonya földalatti szár- és gyökérkezdeménye - rendszerint gömbölyű, hengeres, kúp vagy körte alakú; színe zöld, vöröses, kékeslila, kék, stb.
 
'''A középső részerészé'''
:- a növény föld feletti szárrész-kezdeménye - az alsó részhez viszonyítva rövid, de a hossza függ a környezet páratartalmától is. Párás levegőn hosszabb lesz, mint száraz környezetben.
 
'''A felső részerész'''
:- a hajtás csúcsrügyét képezi a levélkezdeményekkel. Színe mindig az alsó rész színéhez hasonló.
 
120 ⟶ 117 sor:
A hús színe az élénk fehértől a sárga különböző árnyalatáig /sárgás fehér, világos sárga, sötét sárga/ váltakozik.
 
 
'''A jellemző gumó alakok'''
gömbölyű, gömbölyded, tojásdad, hengeres és kiflialak.
 
 
== A burgonyagumó kémiai összetétele ==
137 ⟶ 136 sor:
 
== Éghajlatigény ==
A burgonya a mérsékelten meleg, csapadékos és párás éghajlat növénye, ezért termesztésére a kissé hűvös időjárású tájak felelnek meg a legjobban. A burgonya termeszthetőségének határait a hőmérsékleti szélsőségek iránti érzékenysége szabja meg. Alacsony hőmérsékleten (/-1, -2 °C)0C/ a lombozata károsodik, a magas (/+26-28 °C)0C/ hőmérséklet pedig a gumóképződést gátolaja. Termesztésre főleg azok a területek alkalmasak, ahol az évi középhőmérséklet 5-10 °C0C körül van és a nyári meleg hónapok középhőmérséklete nem haladja meg a 21 °C0C-t. A burgonya éghajlati elemek iránti igénye a tenyészidő alatt eltérő. A fejlődés kezdeti szakaszában főleg a hideg iránt érzékeny. Hűvös időjárás esetén a kelés elhúzódik, de a késői tavaszi fagyok is károsak, mert a lombozat fagykárt szenvedhet, bár a burgonya gyorsan regenerálódik. A fejlődés középső szakaszában - a virágzás és gumóképzés időszakában - nagyon érzékeny a hőmérséklet alakulására, mert a gumókötésre a mérsékelten meleg, csapadékos időjárás a kedvező. A burgonya vízigényes növény. A tenyészidő alatti vízigény fajtától függően meghaladja a 300 mm-t, ezért ahol a csapadék mennyisége ezt eléri, vagy megközelíti, ott a burgonya biztonságosan termeszthető. Hazánkban - a talajadottságoktól függően - mindenütt termeszthető a burgonya, de optimális éghajlati viszonyok szinte sehol sem találhatók, mert vagy a hőmérséklet, vagy a csapadékellátottság kedvezőtlen. Ez különösen a vetőburgonya termesztése esetén hátrányos. A burgonyatermesztésre alkalmasabb területeink: Vas, Zala, Baranya, Somogy, Veszprém, Győr-Sopron-Moson, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék területei. Az ország többi tájain csak az ökológiai adottságoknak legmegfelelőbb agrotechnikával, főleg öntözéssel termeszthető a burgonya. Az öntözési lehetőségek következtében az utóbbi években a burgonyatermő területek lényegesen átrendeződtek. Azokban a kötöttebb talajú megyékben (/Szolnok, Hajdu-Bihar, stb.)/ is megnőtt a burgonya vetésterülete, ahol korábban kevés burgonyát termesztettek.
 
== Talajigény ==
242 ⟶ 241 sor:
:
<br/>
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Kertészet/Fajtalisták/BurgonyaBurgonyafajták|Fajtalisták]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/B/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| }}
: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
<br/>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/wiki/Növények/B/Burgonya”