„Növények/Sz/Szibériai szil” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ Kategória:Inváziós fajok {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br/> [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|…”)
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
__NOTOC__
[[Kategória:Fák]]
[[Kategória:Inváziós fajok]]
{{Növ-főcím}}
{{növény-abc}}
<br/>
[[Fájl:Ulmus pumila.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Ulmus pumila|}}
{{népies|-}}
<br/>
 
:
A szibériai szil a szilfafélék családjának szil nemzetségébe tartozó növényfaja. Turkesztánban, Kelet-Szibériában, Mongóliában, Tibetben (Xizang), Észak-Kínában, az indiai Észak-Kasmírban és Koreában őshonos.[1] A szibériai szilt Ázsiában, Észak-Amerikában és kisebb mértékben Európában (főleg Dél-Európában) termesztik is, mivel a szilfavésznek (Ophiostoma novo-ulmi) viszonylag jól ellenáll.
:
Az Egyesült Államok nyugati és középső részén invazív faj.
 
:10–20 m magasra növő fa, vagy sűrű cserje. Törzse alacsonyan ágazik el, ferde. Lombhullató, levelei kicsik (6–7 cm hosszúak), keskenyek, durván fűrészes szélűek. A levélváll többé-kevésbé szimmetrikus. Kétivarú virágai levélhónalji csomókban tavasszal a levelek előtt jelennek meg, szélbeporzásúak. Termése a nemzetségre jellemző lependék. A termést körülvevő termésszárnyak kezdetben asszimilálnak, később a magok terjedését segítik.
 
:Mérsékelt éghajlaton ritkán 60 évig is él, de Ázsiában ahol őshonos, 100–150 év az élettartama.
 
:Az U. pumila var. arborea (syn. Ulmus ‘Pinnato-Ramosa’) – turkesztáni szil hajtásai maradandóan szőrösek, a levelek csúcsa hosszabban kihegyezett.
:A japán szillel (Ulmus japonica) alkotott hibridjét, az Ulmus ‘Sapporo Autumn Gold’-ot Angliában gyakorta ültették az 1980-as években szilfavész-rezisztenciája miatt.
 
:A kifejlett növények szárazság- és fagytűrők, a teljes napsütötte fekvést kedvelik. A pangóvizet és árnyékot rosszul viselik.
 
:A szibériai szil kiválóan alkalmas bonszaiként történő nevelésre. Levelei aprók, gyors növekedésű, a szilfavészre kevésbé fogékony, mutatós fácska. Érdemes foglalkozni vele.
 
:Sövénynek nemesített változatát (Ulmus pumila ‘Celer’) manapság „csodasövény” néven emlegetik, mivel képes két év alatt teljesen zárt, kerítésmagasságú tömör növényfalat képezni. Rendkívül igénytelen a talajra, tehát a homokos talajon éppoly jól fejlődik, mint a lazított agyagos, kötött talajtípusokon. A magoncok, illetve csekély fejlettségű (20 cm-nél kisebb)palánták növekedése, természetesen jóval lassabb, még napos, bő vízellátottságú, legalább közepes minőségű talajokon is 5-8 év kell a teljes záródáshoz ~2m magasságig, zárt talajtakaró növényzet között.
 
<br/>
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/DiétaNövények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]| | }}
: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
<br/>
</div></div>
{{portál|Gomba||Növények||SzakácskönyvKertészet}}
{{commonskat|Ulmus pumila|{{SUBPAGENAME}}}}
217 076

szerkesztés