„Címerhatározó/EGY/K” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
44. sor:
 
<h2 style="padding:3px; background: #e0ffff; color:#000; text-align:center; font-weight:bold; font-size:130%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;"> Definíciók</h2>
<br>
<br> <big>Erre az alkategóriára a kétféle borítású alapoknál csak azért van szükség, hogy az egyéb [[Heraldikai lexikon/Címerábra|címerábra]] nélküli pajzsokat be tudjuk sorolni, melyek egyébként mesteralaknak számítanak és az alap színét csak az V. e. lépésben fogjuk figyelembe venni, mint a címerek meghatározásának egyik segédkategóriáját. A magyar heraldikában valószínűleg egyetlen példája a magyar vágásos címer és az ebből származó vágott és cölöpölt városi címerek, mint pl. Besztercebánya címere, illetve Horvátország sakkozott pajzsa, de nemzetközi viszonylatban és elméleti szempontból is foglalkoznunk kell velük.
 
<big>A kétféle borítású alapok főcsoportjainak száma viszonylag jól behatárolható, hiszen a rendelkezésre álló négy fő osztási irány (vízszintes, függőleges, harántos, balharántos) csak egy adott számú tagolási módot tesz lehetővé. Ha az egymással párhuzamos vagy egymást keresztező osztóvonalak a pajzsot úgy tagolják, hogy az így létrejövő mezőkben az egyik szín nagyjából vagy pontosan ugyanolyan nagyságú teret foglal el, mint a másik, akkor ezt a címerhatározás szempontjából az (E, K, T) alapok közé soroljuk és nem a mesteralakok közé. (Ilyen az alapok közt tárgyalt vágás, hasítás, harántolás, négyelés, stb. de a sakkozás, cölöpölés stb. is.) Az alapon tehát lehet mesteralak (mivel a mesteralak kisebb), míg a mesteralakon nem lehet alap. Ezért az alap (E: ar, ez, vö, ké, zö, fe, esz, bb, K: vá, pvá, ha, clö, hbh, nhn, eka, T: hrm, négy, ntö) a magasabb címerhatározói kategória, míg a mesteralak (pó) a kisebb.
 
<br> <big>Erre az alkategóriára a kétféle borítású alapoknál csak azért van szükség, hogy az egyéb [[Heraldikai lexikon/Címerábra|címerábra]] nélküli pajzsokat be tudjuk sorolni, melyek egyébként mesteralaknak számítanak és az alap színét csak az V. e. lépésben fogjuk figyelembe venni, mint a címerek meghatározásának egyik segédkategóriáját. A magyar heraldikában valószínűleg egyetlen példája a magyar vágásos címer és az ebből származó vágott és cölöpölt városi címerek, mint pl. Besztercebánya címere, illetve Horvátország sakkozott pajzsa, de nemzetközi viszonylatban és elméleti szempontból is foglalkoznunk kell velük.
 
<big>Akkor számítanak [[Heraldikai lexikon/Alap|alapnak]], ha rajtuk valamilyen [[Heraldikai lexikon/Címerábra|címerábra]] is van. A kétféle borítású alapokat tagolási, majd ezen belül színsorrendben soroljuk be a címerhatározó kulcsába. A [[Heraldikai lexikon/Fő címermezőmező|fő címermező]] a heraldikai jobb oldalon és/vagy fent helyezkedik el.