„Gyógynövény/Gyógyhatása/M/Magas aranyvessző” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ Kategória:Dísznövények Kategória:Gyógynövények {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]…” |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
{{Növ-fejezetek}}
{{növény-abc}}
[[Kép:Solidago gigantea01.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]]
<br />
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Solidago gigantea|-}}
{{drog|
{{népies|késői, illetve kései aranyvessző, észak mimózája, jágerkender, magyarmimóza, nyárimimóza, semfűsemfa, vadmimóza.}}
<br/>
A magas aranyvessző az őszirózsafélék családjának őszirózsaformák alcsaládjába tartozó aranyvessző növénynemzetség egyik faja, virágos, évelő gyógynövény.
:A legtöbb aranyvesszőhöz hasonlóan ez is Észak-Amerikában honos; onnan hozták át Európába dísznövénynek kertekbe, parkokba. Azóta számos termőhelyen, így Magyarországon is kivadult: a Dunántúlon közönséges gyom, de Somogy, Zala és Vas megyében különösen gyakori. A magas aranyvessző az Egyesült Államokban általánosan elterjedt, elsősorban ártereken fordul elő. Észak-Amerika keleti partvidékén problémákat okozó gyomosító faj. Európában is főként az ártéri területeken található meg, de mára a szárazabb gyepeken is tömeges és természetvédelmi problémákat okoz.
:▼
:▼
:50–220 cm magas, kúszó gyöktörzses évelő. Felálló szára csak a virágzatban elágazó, a fölső része szőrös. Levelei mintegy 10 cm hosszúak, szórtan állnak a száron, lándzsásak, hosszúkásak, a szélük alul ép, a kihegyezett levélcsúcs felé fűrészes. A mintegy 5 mm-es, sárga fészkek sűrűn, az ívesen hátragörbülő, bugás fürtvirágzatok egyik oldalán nyílnak. A fészek szélén növő nyelves virágai alig hosszabbak a csöveseknél, a szirmok összenőttek. A termése kaszat.
:A nemzetség egyéb tagjaihoz hasonlóan meglehetősen igénytelen, a gondozatlan kertekben, parkokban is jól megél, de leginkább a nedves–vizenyős termőhelyeken. Kivadulva az ártereken, liget- és láperdők, mocsarak növénye. Enyhén mészkerülő. Június–október között virágzik.
{{tartalmaz| flavonoidok (1-2 százalék), a szaponinok (2-3 százalék). - Ezen túl nyálkaanyagokat, fahéj-savszármazékokat és cserzőanyagokat, rutin-, keserű-anyag-, nikotinsav- és kevés illóolajat is tartalmaznak.}}
▲:
{{gyógyhatása|A belőle készült forrázatot külsőleg toroköblítésre, teaként fogyasztva pedig magas vérnyomásra, különféle epe-, vese-, hólyag- és májproblémák ellen, nehéz havivérzés, szamárhurut, reumás és ízületi fájdalmak esetén használják, továbbá izzasztás és vizelethajtás céljából. - A magas aranyvessző drogja jobb minőségű és több hatóanyagot tartalmaz, mint a közönséges aranyvessző.}}
▲:
{{felhaszn|Dísznövényként ültetik kertekbe, parkokba. - Gyógynövényként is felhasználják: drogja jobb minőségű és több hatóanyagot tartalmaz, mint a Magyarországon őshonos közönséges aranyvesszőé. - Virága a drog (Solidaginis herba); virágzatát többnyire júniusban, a virágzás kezdetén gyűjtik, hogy a szárítás során bekövetkező termésérés minél kevésbé következzen be. - 4 kg friss növényi részből lesz 1 kg száraz anyag. - Az aranyvesszőfajok kaszattermését Észak-Amerikában az indiánok fogyasztották.}}
:
{{ellenjav|a belélegzett szőrbóbiták nyálkahártya- és fogínygyulladást okozhatnak az arra érzékenyeknél, így csomagolás közben érdemes védeni a szemet, az orrot és a szájat.}}
<br/>
{{lásd|[[Növények/
: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
<br/>
32 ⟶ 37 sor:
{{Gyógynövények-trt}}
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}
{{commonskat|Solidago gigantea|{{SUBPAGENAME}}}}
|