„Címerhatározó/Szuhay címer” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
38. sor:
<div style="float: right; margin-left: 1em">__TOC__</div>
-------------------------------------------------------------------------------------------------
Ez az oldal a [[címerhatározó]] kulcsának részeként a ''' Szuhay '''
----
==Szuhay==
[[Fájl:Szuhay István címere, 1589.jpg|thumb|Szuhay István címere, 1589]]
[[Fájl:COA archbishop HU Szuhay Istvan.png|thumb|Szuhay István, nyitrai püspök (1607-1608) címere]]
68. sor:
----
==Szuhay, Alsószuha==
[[Fájl:Szuhay címer, Alsószuha.png]]
'''Faggyas:'''
A két világháború között a falu [Kisragály] vezető rétege a Simon, Kovács és Skover gazdacsaládok
soraiból került ki. A még itt élő Szuhay, Dapsy családok is házasság révén rokoni kapcsolatba jutottak a gazdacsaládokkal. (31-32.)
A tanult nemesre nemcsak a család volt büszke, hanem az egész atyafiság. Beszélgetés közben szívesen emlegették a vendég előtt a magas pozícióba került rokonokat, egyetemi tanárt, tudóst, magasrangú katonatisztet, híres történelmi személyeket, mint Szuhay Mátyást, vagy Lenkey 48-as századost, a művészeket, Madarász Viktort, Ferenczy Istvánt, Izsó Miklóst. A szuhafői Bartók család rokonának tartotta Bartók Béla, világhírű zeneszerzőt. (37.)
A Tar, Orbán, Deme, Szuhay, Ragályi, Hubay családok közötti házasságok a gyakoriak. Ezeket a családokat tartották a falubeliek [naprágyiak] az u. n. „valódi” nemeseknek. Ezek a megkülönböztetések érződnek a beszélgetések folyamán, a volt kisnemesek nyilatkozataiban is. (55-56.)
1938 és 1945 között Naprágy újra a keleméri körjegyzőséghez tartozott. Ebben az időszakban, majd a háború befejezése után, 1946-ban a csehországi áttelepítések miatt sok, volt kisnemesi család jött át magyar területre, akiknek nagy része Putnok és Ózd környékén telepedett le. A Naprágyból érkezők a
Szuhay, Hubay, Deme és Bódy kisnemesi családokból kerültek ki. (56.)
A XVIII. században szabad költözködésű vendég zsellérség érkezett, akik a nemesi földeket művelték, egyházi dézsmát nem fizettek. Emelte a falu létszámát az 1753- 54-ben Aggtelekről ide költözött Bósa, Szeghő, Tőzsér, Kovács, Beke, Borza armalista család. Bódis Bertalan aggteleki adatközlő szerint a
két falunak az inszurrekció idején Szuhafőről került ki a nemesi felkelők mindenkori hadnagya. Utolsó hadnagyként említi Járdánházy nevű helybeli nemest. Hasonlóképpen közös vezetés alatt szálltak hadba Zádorfalva és Alsószuha nemesi felkelői Rákóczi zászlaja alatt. E nemesi helyeken kezdetben Alsószuháról a Szuhay család, majd Zádorfalváról a Deme család tagjaiból került ki nemesi felkelők hadnagya. Ezek közül kitűnt az Alsószuhán született Szuhay Mátyás, akinek vezetése alatt 1666- 67-ben Szuhavölgy nemesei kiverték falujuk határából a putnoki és szendrői várból kiportyázó németeket és labancokat. (64-65.)
*Irodalom:
Faggyas István: A Sajó és a Szuha vidékének kisnemessége. GÖMÖR NÉPRAJZA
XVI. Debrecen, 1988. 94. [http://digipedia.mandaonline.hu/files/document_file/filename/29257/faggyas_istvan_a_sajo_es_a_szuha_videkenek_kisnemessege.pdf]
*Külső hivatkozások:
[[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]]
|