„Címerhatározó/Hatvany címer” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
 
4. sor:
 
[[Fájl:Tötöri és hatvani Hatvani címer.png]]
 
'''Bodnár:'''
 
A vizsgálat alá vont család a 16-18. század között élt Borsod vármegye területén. Sajnos nem derült ki, honnan származhatott ide, de mint neve is mutatja, olyan megyéből kellett, hogy jöjjön, amelyben Hatvan nevű települést találunk a 15. század folyamán. Magyarországon Csánki Dezső szerint ekkor Baranyában, Fejérben, Hevesben, Közép-Szolnokban, Nógrádban, Somogyban és Pest megyében létezett Hatvan néven település.66
A Siebmacher's Hatvani András szendrői várkapitánynak a címerét közli.67 Ez a címerkép megegyezik András gyermekeinek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban megtalálható pecsétlenyomataival. A címeres könyv Nagy Ivánra hivatkozva a család predikátumát „Tőtöri és hatvani"-nak jelöli meg. Nagy Iván őket erdélyi származásúnak tartja, és adatokat közöl Doboka megyéből.69 Ez a család a Közép-Szolnok megyei Ér folyócska melletti Hatvan/Érhatvan, ma Hotoan nevű településről származhat. Meg kell jegyeznünk, hogy a Siebmacher's és a Nagy Iván által közölt adatok között nem látszik az összefüggés bizonyítottnak.
Borsod megyében a 16. század elejéig nyúlik vissza egy Hatvani nevű család, amelyik Dél-Borsodban volt birtokos. Egy másik Hatvani család a 17. század legelején bukkan fel a megye északi részén. A kettő között kapcsolat nem fedezhető fel, de az állítható, hogy mindkettő betelepült família volt.
 
Borsodban 1499-ben tűnik föl Hatvani Mátyás leánya, Margit, Sóvári Soós István özvegye, aki az őt többek között Nyárád faluból megillető részeit leányainak és azok férjeinek adományozta.70 1504-ben és 1508-ban ezen a környéken, Alsóábrány falu birtokba iktatásánál jelent meg mint szomszédos Hatvani Menyhért, aki ugyanebből a családból származhat.71
Az előző családdal állhatott rokonságban az 1509-ben először megemlített Hatvani Andrással, aki mint királyi ember, a ládi pálosok Őrös falubeli beiktatásakor szerepelt.72 A következő éven őt már birtoka után bábái előnévvel illették. Ekkor felségével, Annával és két fiával, Ferenccel és Gergellyel szerepelt abban az oklevélben, amelyben Vakarács és Tokaj falubeli birtokrészüket Thenki Pálnak és Lászlónak eladták.73 Ugyanez a Bábái Hatvani András és Bábái Mátyus Benedek tiltottak mindenkit 1520-ban Bába határában lévő erdőjük vágásától.74 András 1522-ben Csabán királyi ember volt bábái előnévvel.75
 
...
 
A családi címer, amelyet már Hatvani András várkapitány is használt nevének köriratával: Katonai pajzs hármas halmán, két egymással szembeforduló, ágaskodó, kettős farkú, tátott szájú oroszlán, amelyeknek ragadozásra nyújtott mancsaiban egy, a hármas halom közepére markolatával lefelé támasztott függőlegesen álló kard van, amelynek hegye a pajzs szélét érinti. Sisakdísz a mondott oroszlán növekvőn, mancsában a kivont karddal. A foszlányok és a címer egyéb színei ismeretlenek.142 [142 SIEBMACHER, Adél von Ungara, Hatvani.; (S1EBMACHER, II. Taf. 176.]
Ezt a címert használta ovális gyürüspecsétjén 1686-ban Hatvani Ferenc,143 [143 B.-A.-Z. M. Lt. lV-501/b. III. I. 355.] illetve 1690-ben Hatvani Mária egy kis nyolcszögletes gyűrüspecséten.144 [144 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/b. III. I. 1051.]
 
*Irodalom: