|
Károlyi. (Nagykárolyi gróf).
Egyike legrégibb őstörzsökös magyar mágnás-családainknak, mely máig virágzik. Eredetét azon Kaplyon nemzetségből vette, mely az Árpád alatti magyarok bejövetelekor az első foglalás útján nyerte birtokait. E nemzetségről és a családról e fejezet bevezető 593részében, továbbá Nyitra, Szabolcs, Bihar és Pozsony vármegyét tárgyaló kötetekben ismertettük. A család kiterjedt birtokairól ugyancsak e fejezet bevezető részében és a vármegye községeinél, továbbá Nagykárolynál emlékezünk meg. A család 1387-ben pallos-jogot nyer Zsigmond királytól. Lancz vagy László, 1419-ben az alább említendő új adomány-levélben részes és egyike azoknak, kik 1428. Nagykárolyt bírták és kik a Karuli pusztát a Báthoryaktól visszafoglalták. - Ennek fia, László, Mátyás király vitéze. Unokái közül Kata, Bethlen Istvánné, másik leánya Zsuzsánna Bethlen Gábor fejedelem első neje, ( † 1622.) Lancz testvére Bertalan, Zsigmond királylyal a külföldön járt és hőstetteivel és egyéb hű szolgálataival fényes érdemeket szerzett, miért is ősi nemzetségi birtokaira 1418-ban új adomány-levelet nyert. Pétert, 1540-ben új királyi adomány erősítette meg birtokaiban, úgyszintén Mihályt is 1594-ben. Meghalt 1595-ben. Második neje Perényi Erzsébet volt. Leánya Zsuzsánna báró Eszterházy Pál első neje volt, meghalt 1629-ben. - Mihály, szül. 1585-ben, II. Mátyás király udvarában asztalnok. Hadi és udvari hű szolgálataiért 1609-ki decz. 11-én a vörös pecséttel élhető mágnások (bárók) sorába emeltetett. - 1618 decz. 14-én királyi biztosként működött Nagykárolyban, az erdélyországi követekkel tartott tárgyalásokon. - Sógora Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Szatmár vármegye főispánjává nevezte ki, mely méltó ságban őt 1622-ki jul. 16-án II. Ferdinand király is megerősíté. Mint Bethlen Gábor tanácsnoka és aranysarkantyús vitéz halt meg 1626-ban, fia, Ádám, 1641-ben II. Ferdinánd alatt Szatmár vármegye főispánságát viselte, de ettől őt Rákóczy György megfosztotta és azt Rozsályi Kún Istvánnak adta. Ennek halála után 1660 szept. 1-én I. Lipót ismét visszahelyezte a főispánságba és mint szatmári várkapitányt és tanácsnokot is megerősítette. Meghalt 1661-ben. Neje késmárki Tököly Mária. László, (Mihály fia) 1661-ben szatmári főispán. Fia, Mihály mint főezredes 1682-ben a Tököly Imre elleni harczban esett el. - László, 1670-ben a szatmári vár magyar főkapitánya, főispán, arany sarkantyús vitéz, királyi főkomornok, az 1681-ki országgyűlésen kir. biztos a felsőmagyarországi királyi tábla bárója. Főispánságáról lemondván, I. Lipót fiát, Sándort nevezte ki. Meghalt 1689 febr. 28-án. István a törökök elleni ütközetben esett el. - Lászlónak fia nevezett Sándor, szül. 1668 márcz. 20-án. A szatmári főispánságban atyja utóda 1699 júl. 23-án a felsőmagyarországi kir. tábla bárója, 1700 és 1701-ben királyi biztos. 1697-ben a Tokaj Ferencz vezérlete alatt indított támadás leküzdésére a megyei-bandérium élén hatásosan működött. Az 1703-ban kezdett Rákóczi-féle szabadságharczban nagyjelentőségü, majdnem döntő befolyást gyakorolt mely a történelemből eléggé ismeretes. III. Károly főhadvezéri helyettessé nevezte ki őt, s általa utódait azon évi április 5-én grófi méltóságra emelte. Az 1723-ki országgyűlésen királyi biztos, 1734-ben az ország szükségére egy állandó lovas-ezredet állított ki. Ferencz, 1721. évben Szatmár vármegye főispánja, fia Antal 1758 szept. 4-én Szatmár vármegye főispánja, meghalt 1791-ben. Ennek fia József 1794-ben Szatmár vármegye főispánja, 1797-ben Szatmár vármegye nemes fölkelő-seregét ő vezérlé. A saját költségén 555 katonát állított ki. György, a Magyar Tud. Akadémia tagja és igazgatója, Szatmár vármegye főispánja: György gróf volt az Akadémia-társaság első megalapítója. Ennek fia István a Nemzeti Kaszinó igazgatója, orsz. képviselő, ennek fia György volt orsz. képviselő.[http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0020/20.html]
'''Baják:'''
|
