„Növények/F/Fali kövirózsa” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
15. sor:
:A fali kövirózsa előfordulási területe Európa déli hegységei; például a Pireneusok és a Balkán-félsziget nyugati része. Ez a varjúhájféle Albániában, Ausztriában, Franciaországban, Magyarországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, Svájcban, valamint az egykori jugoszláv államokban őshonos.
:Évelő növény, amelynek pozsgás levelei
A kövirózsa kétivarú, aktinomorf virágai vastag, pozsgás levelekkel vagy pikkelylevelekkel borított száron a kifejlett tőlevélrózsák közepéből emelkednek ki, és annak csúcsán, bogernyővirágzatban nyílnak a nyári hónapokban. Virágai fajonként más és más: többnyire fehér, sárga, rózsaszínű, piros, számtalan árnyalattal.
Az elvirágzott tőrózsák elpusztulnak, de az addigra legyökerezett sarjak tovább élnek és áttelelnek. Erre utal a Sempervivum nemzetség – és vele az alcsalád – neve is (semper = mindig, állandóan; vivum = élő, eleven).
Sarjairól könnyen szaporítható. Az ültetőföld ne bővelkedjék tápanyagban, a szerény igényű kövirózsa megelégszik bármilyen homokos, köves talajjal, csak az a fontos, hogy az esővíz könnyen elfolyjék a gyökerei közül. Agyagos talajú kertben folyami homokot és kavicsot kell szétteríteni tíz centiméter vastagon, közé pedig néhány nagyobb követ, illetve szikladarabot kell tenni.
A kövirózsa leggyakoribb betegsége a szárazság, bár jól tűri a szárazabb időszakokat, a földjének teljes kiszáradásakor elpusztul. Kártevője a a fényhiány, ilyenkor megnyúlik és ez a pusztulásának mások oka is.
<br/>
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | | | }}
| |||