„Heraldikai lexikon/Királyi könyvek” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
6. sor:
 
A Királyi könyvekhez ugyancsak hasonlóak voltak Cseh- és Morvaországban az ún. országos táblák (cs: Desky zemské, Desky zemské a dvorské, tabulae terrae, de: Landtafel).<ref> Ezek eredetileg (kb. a 13. század második felétől) olyan jegyzőkönyvek voltak, melyekbe a peres ügyeket, majd a birtokadományokat jegyezték be. Az udvari táblák (cs: desky dvorské, desky manské, desky lenní, tabulae curiae, de: Hoflehntafel) eredetileg a királyi udvari bíróság jegyzőkönyvei voltak. A legkorábbi 1380-83-ból maradt fenn és 1869-ig vezették ezeket. Fontos forrásai a genealógiának és a heraldikának is. </ref> Más Habsburg országokban is léteztek hasonló jegyzékek az uralkodói privilégiumok, nemesítések, rangemelések, címerjavítások, honosítások, törvényesítések stb. vezetésére. Ezek neve Magyarországon kívül Salbuch (Saalbuch) volt.<ref>Ezeket először a 18. század végén kezdték vezetni és a 19. században a bécsi egyesített udvari kancelláriákon vezették. A cseh részt 1920-ban átdták Csehországnak, melyek az 1530-1832 közti évekre 187 kötetet és 7 kötetnyi eredeti regisztet (mutatót) tesznek ki.</ref>
 
[[Kép:DVD-KirKonyv.jpg|180px|thumb|A Királyi könyvek DVD-n (1527-1918)]]
[[Kép:Erdélyi_kir._köynvek.jpg|180px|thumb|Az erdélyi Királyi könyvek CD-n (1581-1610)]]
 
Kezdetben az összes ügyet egy könyvben iktatták, majd 1786-tól ''első-'' és ''másod osztályú'' könyvet vezettek. Az első osztályú könyvekben az állandó érvényű, gyökeres jogot biztonyító kiadványokat vezették (nemesség, cím-, pecsétadomány, privilégiumok stb.), a másod osztályú könyvekbe írták be a személyhez kötött, életfogytig tartó okiratokat (méltóság-, hivataladományozás, papi állások betöltése stb.).