„Heraldikai lexikon/Királyi könyvek” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Kép:Mórász_címer_a_Királyi_könyvekben.JPG|400px|thumb|[[Címerhatározó/Morász címer|Morász István]] nemesi levele 1809-ből a Királyi könyvekben (LXII. 569. l.)]]
 
A '''Királyi könyvek''' (''Libri Regii'', Liber Regius) a [[Habsburg]]-házi uralkodók idején (pontosabban 1527-1867, illetve 1918) összeállított jegyzékek, kivonatok, melyekben különféle [[kancellária]]i ügykörök fő adatait gyűjtötték össze, mint birtokadományozás, nemesítés, [[nemességújítás]], [[nemesség megerősítése]], határozatok a kétes nemességi vizsgálat ügyében, leszármazási bizonyítások, cím- és méltóságadományozások (főispánság, királyi [[tanácsos]]ság, [[Zászlósúr|zászlósuraság]], a király legfőbb [[kegyúri jog]]a alá tartozó főpapi kinevezés), adományozások, [[honosítás]]ok és ezek érvényesítéséhez szükséges eskütétel bizonyítékai, testületek ([[város]]ok, [[vármegye|vármegyék]], [[káptalan]]ok, társulatok) részére adott címeres pecsét és jelvények használatának engedélyezése, községi kiváltságok adományozása (adó-, rév-, vámmentesség, vásártartás joga) és ezek megerősítése, testületi kiváltságok (céhlevelek, alapszabályok), a magántulajdonban levő ingatlanok felmentése a közterhek alól (exemptio), a királyi kincstár (fiscus) jószágainak lekötése az érdemek megjutalmazása fejében (inscriptio), magánügyletek királyi jóváhagyása ([[végrendelet]], [[jobbágyfelszabadítás]], birtokátruházás, ajándékozás, [[hitbizomány]]-alapítás), egyes jögügyletek hivatalos adatai (perhalasztás, pertörlés, megkegyelmezés, fizetési halaszás, házassági dispensatio, utódok törvényesítése, [[fiúsítás]] stb.), magán-oklevelek átírása, a találmányok szabadalmátbiztosítószabadalmát biztosító pátensek, elvi jelentőségű határozatok közigazgatási, igazságszolgáltatási, pénzügyi, katonai ügyekben, stb.
 
Egyes adatok szerint már az [[Anjou]]k idején is vezettek ilyen könyveket, de ezek [[Buda]] 1541-es elfoglalásakor valószínűleg elpusztultak. Biztosan 1356-tól állapítható meg, hogy az uralkodó által kiadott okleveleket regestrumba vezették. Ehhez hasonló helyi regisztereket vezettek úgyszólván a magyar okleveles írásbeliség kezdeteitől a [[hiteles hely]]ek, a [[káptalan]]ok is. Az oklevélmásolatokat itt is kötetekbe gyűjtötték. Ilyen másolati könyvek (''chartularium'', ''liber traditionum'') voltak azok, amelyekbe egyes intézmények a saját birtokaikra, kiváltságaikra vonatkozó fontosabb okleveleiket bemásoltatták. A fogalmazványokat (''protocolla'') ugyancsak többször bevezették a királyi könyvekbe. A magyar királyi könyvek (''libri regii'') megfelelőit a pápai udvarban regisztrumoknak (''registra'') nevezték.